Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Feiszt György: 19-20. századi "szarságokról" - hivatalosan
FEISZT GYÖRGY 19-20. SZÁZADI „SZARSÁGOKRÓL” - HIVATALOSAN A szókimondó szövegközlés nem a modern-kori írástudók privilégiuma. Bőséges példákat ismerünk erre régebbi évszázadokból is. Nyelvtörténészek előszeretettel idéznek vaskos kifejezéseket Pázmány Péter esztergomi érsek hitvitázó leveleiből, de korábbi példák is vannak: A „Névtelen minorita” néven ismert ferences atya által írt, a 14- századi eseményeket részletesen leíró krónika szövegében is vannak szaftos részletek. A „Lackfi Pál győzelme Svábföldön” című fejezetben olvashatjuk többek között a következő sorokat: „A magyarok az a parancsot kapták, hogy németet ne fogjanak el, mindnyájukat részegítsék meg a halál poharából. Azok kinyújtották ugyan kezüket és mondották: Liber Herr fange mich, töte mich nicht (O kedves uram fogj el, ne ölj meg). A magyarok azonban vészes kardot villogtatva a fejük fölött elcsapták kezüket és fejüket mondván: Vesszetek kurvanő fia szaros németek, ittátok vérünket, most isszuk véreteket Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy talán nem jelent igazán meglepetést, de a 19-20. századi forrásokban könnyebben lehet ilyen és hasonló stílusú és modorú sorokat vagy kifejezéseket találni. „Ebben a mai világban nagyon nagynak és nevezetesnek kell lenni az egyes embernek, akinek élete-halála magára tudja vonni a többiek érdeklődését. Mégis talán lesz, aki egy pillanatra megáll velem Réthy László sírja mellett ... odavetni az emlékezés göröngyét koporsójára.”1 2 Schöpflin Aladár a Nyugatban búcsúzott ezekkel a szavakkal Réthy Lászlótól, és reménye valóra vált, mert a levéltárosok lassan 100 éve ott vannak az emlékezők között. Réthyt, akit a nagyközönség Lőwy Árpád álnéven írt „Pajzán Toldi”-járói ismer elsősorban, a levéltárosok körében leginkább a „sarkantyús” levele nyomán lett legendává. Ennek szövege így szól: „A Magyar Nemzeti Múzeum Érem és Régiség Osztálya 506/1903. Tekintetes Kultúrmérnöki Hivatalnak Pécsett Tegnapi postával érkező 1090/1903. s?. hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a Nagyberki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék? - hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 fok Réaumur hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk. Budapest, 1903. aug. 18. Teljes tisztelettel: Lófasz a seggükbe Dr. Réthy László A m. n. múz- Erem és régiségosztályi igazgató helyettese. ”3 1 Küküllei János és a Névtelen minorita krónikája. Ford. Oeréh László. Bp., 1960. 109. p. 1 Schöpflin Aladár: Réthy László. = Nyugat, 1914- 23. sz. 561. p. 3 http://images.uncyc.Org/hu/thumb/8/80/Rethylaszlo.jpg/300px-Rethylaszlo.jpg (Megtekintve: 2012. április 24.) 315
