Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története
TILCSIK GYÖRGY SZEX ÉS GYERMEKÁLDÁS SZOMBATHELY MEZŐVÁROS BÖRTÖNÉBEN AZ 1840-ES ÉVEK ELEJÉN AVAGY EGY TÖRVÉNYTELEN LEÁNY VILÁGRAJÖTTÉNEK RÖVID, ÁM FELETTÉBB TANULSÁGOS TÖRÉNETE „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának! Nines erre nekünk szükségünk. Igaz, Pelikán elvtársi” Virág Árpád A magyar történelem későfeudalizmus-kori időszakát vizsgáló kutatók számára a polgári és a büntetőperek iratainak elmélyült tanulmányozása az alkalmazott joggyakorlat megismerésén, valamint a bírósági eljárás útvesztőiben való el- és kiigazodás elősegítésén túl kitűnő lehetőségeket kínál többek között a személyekre és a családokra irányuló vizsgálatokhoz, továbbá a viselkedés és a mentalitás, ezáltal a mindennapok megismeréséhez, az egyes emberek, illetőleg a különböző csoportok közötti nyílt és rejtett kapcsolatok feltáráshoz, nem kevéssé pedig az egyéni és a közösségi konfliktusok kialakulásának, lefolyásának és mindenkori kezelésének ábrázolásához. Ugyanakkor a vármegyei, a városi vagy éppen az uradalmi börtönök eredendően is zárt világába való későbbi betekintést jelentősen megnehezíti, hogy az azokban lezajlott különféle eseményekről csak a kivételes és nem szokványos esetek nyomán készültek írásos feljegyzések, ezért valójában viszonylag kevés ismeretünk van arról, hogyan és miként teltek a hosszabb-rövidebb ideig tartó büntetésre ítélt személyek börtönbeli mindennapjai. Ezen állítást igazolandó, az alábbiakban egy bátran állítható, nem hétköznapi eset bemutatására vállalkozunk, amely 170 évvel ezelőtt Vas vármegye székhelyén játszódott le, és amelynek legfontosabb szereplői nem a tehetős és tekintélyes városi polgárok, hanem a „névtelen” kisemberek sorába tartoztak, akik ebből adódóan nem meghatározó és befolyásos alakjai, hanem csupán egyszerű és szürke tagjai voltak Szombathely privilegizált püspöki mezőváros társadalmának. SŐBÉR JULI LETARTÓZTATÁSA, PERBEFOGÁSA ÉS ELÍTÉLÉSE 1840. március 5-én Sőbér Juli 21 éves, hajadon, római katolikus vallású, surányi (ma: Vassurány) illetőségű,1 Szombathelyen lakó szolgálóleányt - minden valószínűség 1 Jóllehet a források konzekvensen surányi illetőségűnek mondják Sőbért, sajnos keresztelési bejegyzését nem találtuk meg a salfai - itt anyakönyvezték a Surányban lakó római katolikus személyeket - anyakönyvben. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Mikrofilmtár (továbbiakban: Mft.) Salfa, római katolikus (továbbiakban: r. k.) keresztelési (továbbiakban: kér.) anyakönyv (továbbiakban: akv.) Itt mondjuk el, hogy Sőbér Juli, valamint az ügy másik fontos szereplője, Frühwirth Györgyné férjének vezetékneve az általunk felhasznált forrásokban korántsem egységesen, sőt olykor egy forráson belül sem konzekvensen, hanem több, eltérő formában olvasható. 297
