Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Bariska István: Egy 16. századi sztambuli követjárás. Jurisics Miklós, Joseph von Lamberg 1530. évi portai kiküldetéséről - Benedikt Kuripešić von Schneeberg utibeszámolója

szerb despota megszégyenítette, aki így állt bosszút II. Murádon. Szerbia végül 1459-ben végleg török fennhatóság alá került. A szultán merénylődét Kuripesic a római hőshöz, Gai[us] Muci[us] Scaevolához és M[?] Curti[us]-hoz hasonlította,39 amely gesztus a szerző humanista tájékozottságára vall. Ugyanakkor tette alapján érthető, hogy Szerbia török meghódítása után miért vált Milos Kabilovic szerb nemzeti hőssé.

A balkáni térséget 1091-ben I. (Szent) László király (1046-1095) integrálta Horvátországgal a magyar érdekkörbe, és e hódítás az Anjou-korszakban teljesedett ki. Valószínű Brayan Cartledge angol diplomatának van igaza, akinek gondolatát is megfontolásra ajánljuk. Szerinte a középkori és újkori magyar uralom olyan érdekekkel ütközött a Balkánon, mint Bizánc, Velence és Konstantinápoly,40 és Magyarországot nem fűzte különös érdek a Balkánhoz. A hit dolgában inkább Róma és Bizánc ütközött itt, míg a térség kereskedelmét illetően Velence, hatalmi expanziós törekvéseiben pedig az Oszmán birodalom volt a kezdeményező. A Magyar Királyság ambíciói az örökké töredezett államiságú Balkánon inkább a fenti nagyhatalmak szembenállását erőszakolták ki, és e helyzet később sem változott. Bosznia, Szerbia, Bulgária és a Havasalföld ellenállása egyértelműen mutatja, hogy a vazallus-állam szerepét nem fogadták el végérvényesen, Magyarország balkáni kalandjai pedig mindvégig kényszerű törekvések maradtak. Az a különös, hogy ennek a jelei már Benedikt Kuripesic útleírásában is megtalálhatók és olvashatók, csak éppen a török kényszerpályákkal kapcsolatban.

39 Antik lexikon. Föszerk. Szepes Erika. Bp., 1993. 507. p.

40 Cartledge, Bryen: Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével. Ford. Bánki Vera; szerk. Karádi Ilona. Bp., 2008. 42-43., 55. p.

28