Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Söptei Imre: A francia hadnagy "szeretői". Jean Fournier kőszegi szenátor tündöklése és megbuktatása az 1760-as években
SÖPTEI IMRE A FRANCIA HADNAGY „SZERETŐI” JEAN FOURNIER KŐSZEGI SZENÁTOR TÜNDÖKLÉSE ÉS MEGBUKTATÁSA AZ 1760-AS ÉVEKBEN1 2 A választott témakör kutatása, nevezetesen a szereplők előéletének és az események hátterének felderítése közben hamar világossá vált, hogy az események messze-messze túlmutatnak egy vagy két elhibázott vagy éppen nagyon is jól sikerült szerelmi aktusnál. Valójában hamarosan egy, a királyi udvarhoz köthető fontos kapcsolatai okán kezdetben szívesen fogadott, azután emberi megnyilvánulásainak sajátosságai miatt egyre kevésbé kívánatos személynek a városi vezetésből való eltávolításának története rajzolódott ki előttünk. Idővel az is kiderült, hogy a helyi elit, a korábban patríciusoknak mondott vezetőréteg ráébredt, hogy az uralkodónő által ennyire nagy támogatottságú személy komoly veszélyt jelenthet mindennapi ügyleteikre és városi befolyásukra. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a kiteljesedő abszolutizmus szembetalálta magát a szabad királyi város önállósági igényének egyik utolsó fellángolásával. A helyzet különleges mivoltát fokozta, hogy az önkormányzat szándékának legnagyobb gátja a bécsi udvarban működő, korábban és később is nagy támogatást biztosító helyi születésű rokon lett. FOURNIER TESTŐRHADNAGY KŐSZEG KÖZÉLETÉBEN Fournier János életéről alig-alig rendelkezünk pontos és megbízható adattal. Eredeti névhasználata sem könnyen feloldható, mivel keresztneve az iratok nyelvétől függően „Johann”, „Johannes”, illetve „János” formában szerepel. Ö maga német nyelven érintkezett a kőszegiekkel, ezért többnyire a Johannt használta, ám néhány, a hivatalos tevékenységéhez köthető jelentés alá mégis a János francia változatát írta. Jogos tehát a címbeli forma, hiszen ténylegesen francia származású, az uralkodó szolgálatában álló katonatiszt volt. Bécsből érkezett Kőszegre 1761. április 27-én, és a korabeli megfogalmazás szerint a „... Fölséges Asszony...”1 hadnagyaként és „emeritus Hádsierossa ...”3-ként nevezték meg. Annak kiderítése, hogy melyik csapatnál és milyen rangban szolgálta az uralkodó asz- szonyt, annak kiderítésében a véletlen is szerepet kapott. A „Hadsieros” kifejezés pontos etimológiáját nem ismerjük, de egy még ennél magyarosodottabb változatában találkoztunk vele: „hacséros” formában. A kuruc brigadéros, Balogh Ádám nótájának harmadik versszakában szerepel a szó, amely a császári testőrség az „arciere gárda” (Arcieren 1 A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) is támogatta (K 109323) 2 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Kőszeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kvt.) Jegyzőkönyvek (továbbiakban: Jkv.), 1761. április 28. 609. p. 3 Uo. 285
