Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Bariska István: Botrány a kőszegi Szent Jakab-templomban, 1718.
FELEKEZETI FESZÜLTSÉG ÉS SZOLIDARITÁS Még az eset elemzése előtt érdemes a testület jelenlévő tagjait szemügyre venni. A városbírói hivatalt az „öreg” Pammer János töltötte be.4 A katolikus Pammert még a királyi biztos nevezte ki 1702-ben polgármesterré. Városbíró volt 1707 és 1708, majd 1714 és 1715, majd 1717 és 1718 között is,5 és a testület paritásos katolikus-evangélikus összetételét is a császári biztosok kényszerítették ki,6 7 és miután az evangélikus jelöltek 1716-ra kiszorultak a belső tanácsból, 1718-ra már mind a 12 belsőtanácsosi helyet katolikus polgár töltötte be, ami azt jelentette, hogy a korábban kialakított erőviszonyok végletesen eltolódtak, miközben a 24 tagú külsőtanácsban 1705 és 1718 között sikerült az egyensúlyt megőrizni.' Ezen a nevezetes ülésen a bírón kívül csupán öt belsőtanácsos jelent meg. A katolikus Stainer Lőrinc a magisztrátus egyik legstabilabb tagja, akit 1702-től 1 esztendőt leszámítva belsőtanácsos volt. Az iparos Büringer Antal is katolikus volt, aki 1702 és 1718 között mindössze 2 esztendőben maradt ki a testületből. Az ugyancsak katolikus Ivcsics György viszonylag frissen került a magisztrátusba, hiszen 1712-ben választották be, igaz, ezt követően minden évben. Sailler János és Solderer Bertalan - mindketten katolikusok - 1716-ban lett a testület tagjai. Érdekes, hogy távol maradt az ülésről Miklóssy Miklós, az a szenátor, akinek szolgáló leányát meggyalázták. Miklóssynak 1712-től folyamatosan hely jutott a belsőtanácsban, és. 1718-ban a három városbírójelölt egyike volt.8 Amikor a szóbanforgó botrányos ügyet botrányt tárgyalták, két evangélikus külsőtanácsos vett részt az ülésen. A külső tanácsnokok közül megjelent Balla Szűcs János, Ekker János, Hajdú István, Paár János, Kern János, Hemeczberger András és Anton Rothberger. A felsorolt hét külső tanácsnok közül Hajdú, Kern és Balla Szűcs volt evangélikusok. Összességében tehát az tárgyalása során és a döntés meghozatalában a városbíróval együtt 11 katolikus és három evangélikus szenátor vett részt, amely arányra két okból is érdemes felfigyelni. Egyfelől azért, mert a botrány Szűz Mária menybemenetele ünnepének vigiliáján történt, és noha a kőszegi evangélikusokat éppen úgy megdöbbentette a hír, mint a katolikusokat, a lutheránusoknál azonban ismeretlen a Mária-kultusz bármilyen formája. Ennek megújítói nemcsak a nagy ellenállás ellenére Kőszegre telepített jezsuiták voltak, hanem Esterházy Pál herceg (1635-1713) is, aki 1681-től Magyarország nádora volt, és aki 1693-ban, a kőszegi vár és uradalma megszerzése előtt 2 esztendővel korábban hatalmas barokk oltárt emeltetett a jezsuitáknak átengedett, korábbi plébániatemplomban.9 Másfelől pedig rögzíteni kell a 18. század elejére kialakult helyzetet azért is, mert az esti 4 Kovács Kálmán: Kőszeg önkormányzatának kormányzati hatásköre, 1702-1723. Szombathely, 1985. Kézirat. VaML KFL Kézirattár. 75. sz. 43 lev. + Függelék: Tisztségviselők az önkormányzatban, 1701-1723., Egyedi és testületi önkormányzati szervek felekezeti és létszámbeli változásai, 1660-1723.; Belső tanácsban bekövetkezett változások, 1702-1721.; Belső tanács foglalkozási megoszlása, 1702-1723; Külső tanács foglalkozási megoszlása 1713-ban. Az Electa communitas foglalkozási megoszlása 1713-ban. 28 lev. (továbbiakban: Kovács, 1985. Függelék.). Az „öreg” kifejezés ténylegesen a korára vonatkozik, hiszen ő maga mentegette ezzel magát 1718. április 24-én, amikor újra megválasztották, és az esküt a plébániatemplomban, a mai Szent Imre-templomban letette. A testület ezt az esküt csak 1 nappal később, 1708. április 25-én foganatosította. 5 Kovács, 1985. Függelék. 18. lev. 6 Bak Borbála: Kőszeg szabad királyi város önkormányzata és a királyi biztosok a XVI1-XVII1. század fordulóján. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1982. 2. sz. (továbbiakban: Bak, 1982.) 260-271. p. 7 Kovács, 1985. Függelék. 14-15. lev. 8 VaML KFL Kjkv. 1718-1719. Kőszeg, 1718. április 24. 50. föl. 9 Lelkes István: Kőszeg. Bp., 1960. 160. p. 278
