Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben
Kora szokásrendszere alapján a törvényes házasság kötelékében vergődő homoszexuális Palásthy Zsigmond ellen egy másik tettenérő, a legutolsó, 52. tanúként megszólaló Csempész Ferenc vármegyei esküdt is vallomást tett. Vallomásából egyértelműen kiderül, ő is korábban már nyilvánvalóan tudott Palásthy Zsigmond homoszexualitásáról, de Német Jancsi ügyében szemtanú volt. Nem kizárható, hogy egy kellemes délután, borral lazított estebédet követően, Palásthy Zsigmond dozmati kúriájában megpihenve kerülhetett sor az incidensre. Aznap este ugyanis Rajky Istvánnal, Soós Andrással, Miklós deákkal, a korábbi iskolamesterrel és Jakab deákkal időztek Palásthy Zsigmondnál. Az sem kizárt, hogy ekkor már a vacsora és a bor megtette a hatását, és ők minden elszunyókáltak, a házigazda pedig óvatlanabb lett. így történhetett meg, hogy a „... föllyül megírt Német Jancsi nevő szolga Palásti Sigmond Dozmaton lévő kályhás szobájában] ejeli időn be menvlén a kályha mellé leült, s az után csakhamar emlétet Palásti Sigmondis ugyan azon szobábjan] be érkezvén az nadraggyat, s lábra valóját le eresztvén kérte, sarkalta, és kinszerétette az legént, hogy engedné, s kedve szerént cselekednék, azomban tudván azon legény mind ezen fatensnek, s mind a föllyül megin böcsületes embereknek jelen léteket, ura kérésének, s kívánságának ne[m] engedet. Az után hogy azon Palásti Sigmond föl tét gonosz szándékát nem allequálhatta, a legént megh csókolta, és szemérmes testével kínálta, hogy vegye kezébjen], vette é vagy sem, nem tudgya.’,‘>3 A tanúskodó vármegyei esküdt régóta tudott Palásthy uralma alá tartozó, szolga státusú férfiak iránti szexuális vonzalmáról. Palásthy Zsigmond feleségétől hallotta, immáron 12 évvel korábban, hogy valahány szolgája volt urának, „...egy semmehetet el békével miatta, hanem mindeniket erre az rut istentelenségre és égben kiáltó, s természet ellen való vétekre kinszerétette.M44 Csempész is hallotta az asszonytól, hogy az az urát Tompos Istókkal „... eggyűt tapasztalta mind a kettőnek a lábra valói az inában lévén eresztve .. .”.45 A 1,5 évvel korábban, 1675. január 21-én lezajlott közgyűlése Vas vármegye esküdti karába került Csempész Ferenc46 részletes vallomása ugyanakkor eljárásjogi szempontból egy súlyos, a kor embere által is gyakran hangoztatott kifogást vet fel, miszerint a bíráskodásban résztvevő, az eljárásban érdekelt személy egyben bizonyító nem lehet. Ugyanis az utolsóként tanúskodó Csempész Ferenc párisi Bácsmegyei Ferenc alispán, Mogyorósy Ádám szolgabíró, Bődi György alszolga- bíró, Koroknay György mellett eljáró esküdtként írta alá a tanúkihallgatási jegyzőkönyvet. Vas vármegye 1677. november 19-én, Szombathelyen megtartott közgyűlése néhány eset tárgyalását követően törvényszékké alakult át, amelynek minden bizonnyal az egyik legsúlyosabb ügye a „förtelmeskedő” Palásthy Zsigmond esete volt.47 Jelenleg nem ismert a Palásthy Zsigmond ügyében hozott ítélet, miképpen további életútja sem, de az mégis jelzésértékű, hogy 1677. december 6-án, Palásthy István gyermekei - Judit, Pál, Boldizsár és Ádám - vagyonosztása a szűkebb és tágabb rokonság mely tagjai előtt történt meg. Jelen volt István fivére György, valamint az ő leánytestvére Éva képviseletében férje Barcza György, továbbá Palásthy Zsigmond két fivére, János és László, de Zsigmondról, képviseletéről szó sem esett. A szomszéd birtokosokat pedig Svastics Gábor és Török Adám képviselte.48 43 VaML Mkir. Kir. Tkjkv., 1677. 10. p. 44 Uo. 45 Uo. 46 VaML Mkir. Kjkv., 1632-1687. 634. p. 47 A törvényszékről nem ad információt Vas vármegye közgyűlései jegyzőkönyve: VaML Mkir. Kjkv., 1632-1687. 657-668. p. A vármegyei törvényszékek büntetőperes eljárására: Mczncrics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században. Bp., 1933. 136 p. (Értekezések Eckhart Ferenc jogtörténeti szemináriumából; 1.) 48 Palásthy, 1891. 3. köt. 2. p., Torony, 1677. december 6. 276
