Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben
es Sigmond uraimék szájokbul, hasomloképpen azon Palasti Sigmond feleségetűlis, az rrűnthogi Nemet Gergely fiaitul ugi mint Gyurkotul, s Miklósiul, es Sebe Győrgytűlis hogi őrdőgh attaval szittkozottak.”12 Mellesleg több tanú vallomásából kiderült, hogy maga Soós is hasonlóképpen káromkodott, mint az általa ezzel megvádolt személyek. Ezt a 29. tanú, Kovács János, továbbá Palásthy László - Palásthy Zsigmond másik fivérének - több jobbágya, így a 30. tanú, Horvát János, valamint a 31. tanú, Horvát György is állította. Soós a legkényesebb kérdésben, Palásthy Zsigmond homoszexuálitása ügyében nagyon részletesen vallott. A 25. tanú, Horváth Ferenc, Palásthy László jobbágya is tudott a másik földesúr eme hajlamáról, de a többiek csak a káromkodásokról szerzett ismeretek számát gyarapították. A 35. tanú, a Nagysében lakó, kb. 53 éves nemes Rajki László csupán az ördögadta szitkozódáshoz tudott egy konkrét esetet megemlíteni. Hasonlóképpen csekély érdeklődésre számot tartónak lehetett nevezni az ondódiak csoportját, amelyben egy agilis - azaz anyai ágon nemes - béres, valamint másik négy lakos - többségben Svastics Gábor, Svastics Borbála, Klassics György, Loncsics Mihály jobbágyai - csupán a 3. vádpontra tudott választ adni. A hét toronyi jobbágy - Bácsmegyey István, Klassics György, Svastics Borbála, Svastics Gábor jobbágyai - közösségükben a szomszédos községek lakóira is kiterjedő szitkozódás mellett egy biandriáról és egy teherbeejtésről számoltak be. A 42. tanú, a kb. 60 éves Horvát Mátyás, vitézlő Bácsmegyei István toronyi jobbágya úgy tudta, hogy az ugyancsak Toronyban lakó Kramer avagy Horvát Jánosnénak két elő ura van, az „... eggyik a kivel most lakik, a másik pedigh Csobanczban vagion .. .”.13 A férj Horvát avagy J [u] ranics (?) János, Svastics Borbála kb. 50 éves jobbágya, a 48. tanúként bevallotta, hogy felesége mellette egy másik törvényes férjjel is rendelkezik: „.. két ura vagyon, egyik maga ezenfatens, másik Csobanczb[an] lakik .. .”.14 Nem ismert sem az oladi, sem a toronyi eset kimenetele, de az egykorú büntetőbíráskodási gyakorlat a házasság szentsége elleni bigámiát és biandriát a fejvesztéssel járó bűnként kezelte. A 17. századi úriszéki gyakorlat - még ugyanazon úriszék esetében is - egyszerre alkalmazott nagyon súlyos, halálos ítéletet, de olykor az ítéletben a bírák nyitva hagyták a megkegyelmezés lehetőségét. A különböző úriszékek e század során többször éltek a megkegyelmezéssel is, ugyanakkor általában nem fogadták el a házastársak kölcsönös megegyezésen alapuló, akár írásban is rögzített házasság felbontást.15 Csupán a teljesebb kép felvázolására: a toronyiak még egy súlyosabbnak talált esete említettek: Kovács Mihály Svastics Gábor ispánja - aki ördögadtával gyakran szitkozódott - ura dajkáját, ura házában teherbe ejtette. Ezt mind a 45. tanú, Horváth Mihály, Svastics Gábor kb. 30 éves jobbágya, mind a 47. tanú, Baranyai Mihály, Klassics György kb. 60 éves jobbágya a dajkától is hallotta.16 A két kisséi és egy nagyséi jobbágy csak a szokványos ördögadta káromkodást és azok használóit említette. Az utolsó, egyik leghosszabb vallomást az 52. tanú, Csempész Ferenc vármegyei esküdt tette, amelyben kifejezetten Palásthy Zsigmond ellen vallott, amelyről az alábbiakban esik majd szó. A már többször említett Úristen elleni káromkodást az 1563. évi 42. törvénycikkely szankcionálta, amely az azt hallók számára is pénzbüntetés terhe mellett előírta a 12 Uo. 13 VaML Mkir. Kir. Tkjkv., 1677. 8. p. 14 VaML Mkir. Kir. Tkjkv., 1677. 9. p. 15 Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. Bp., 1954. (továbbiakban: Eckhart, 1954.) 151-153. p. 16 VaML Mkir. Kir. Tkjkv., 1677. 9. p. 271
