Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben
DOMINKOVITS PÉTER PALÁSTHY ZSIGMOND VAS VÁRMEGYEI SZOLGABÍRÓ „FÖRTELMESKEDÉSE” 1677-BEN EGY VAS VÁRMEGYEI TANÚKIHALLGATÁS-SOROZAT „EREDMÉNYEI” 1677-BŐL A 17. század középső harmadában keletkezett nyugat-dunántúli levelezéseket, elsősorban a Batthyány család páratlan gazdagságú missziliseit olvasva feltűnő a közállapotok megromlásáról szóló, a konkrét panaszokat soroló, de általános tanulságokat is megfogalmazó dokumentumok sora. A folyamatos hadiállapotra, portyákra, seregmozgásokra kényszerűségből berendezkedő ország - és országrész - vagyon- és létbizonytalansága tűnik ki e panaszokból.1 Gyakran a főúri magánhadseregek, így például Batthyány I. Ádám, Nádasdy III. Ferenc végházakban, valamint falvakban állomásozó familiárisi hadai, beszállásolásával kapcsolatos konfliktusok, illetve e hadak, egyes katonák ezen kívüli hatalmaskodásairól szólnak e levelek, amelyek mellett az olyan, Győr, Sopron és Vas vármegyéket is érintő vizsgálatsorozatból, mint amit 1659 és 1679 között jelentős részben Széchényi György - 1658-tól 1685-ig Győr vármegye főispánja és mindhárom törvényhatóságban birtokos egyházi főméltóság volt - iniciálására zajlott le, olyan eseménysorokra is fény derült, mint a határvidék lakosságának és a végházak katonaságának a térség élet- és vagyonbiztonságot aláásó együttműködése: lopott szarvasmarhák csempészése, utazók, szomszédos falvak lakosainak kifosztása stb.2 Az időszak törvényhozása is érzékenyen reagált erre a bizonytalanságot hozó tendenciára, és 1659-ben törvénycikkek sora született meg a közbiztonság megerősítése, a martalócok megfékezése céljából.3 Ebbe az általános tendenciába is illeszthető az a tanúkihallgatás-sorozat, amelyet rimaszécsi Széchy Péter gróf - aki 1671 és 1684 között Vas vármegye főispáni hivatalát töltötte be4 - 1677 derekán rendelt el.5 Ez év június 9-én párisi Bácsmegyey Ferenc a törvény- hatóság egyik alispánja, Mogyorósy Ádám főszolgabíró, Koroknay György alszolgabíró, Bődéi György alszolgabíró, Csempész Ferenc esküdt Kissébe (ma: Sé) szálltak ki, és ott Kis- és Nagysé (ma: Sé), Dozmat, Ólad (ma: Szombathely), Ondód és Torony falvak lakóinak romló közerkölcsei, valamint a közállapotok kivizsgálása céljából 52, döntően e falvakban lakó személyt hallgattak ki. A vármegyei tisztségviselők négy kérdőpontra kerestek válaszokat. 1 „Mennjre el áradot légién az gonoszagh az me földünkön.. ” - kezdte Cziráky Ádám Sopron vármegyei alispán 1645. október 2-án kelt panaszlevelét, miképpen 1646. január 30-án írt soraiban is hangsúlyozta, hogy „... az mastani sok fele gonossaghok el aradassa veghet...”. Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (továbbiakban: OL) P 1314 Herceg Batthyány család levéltára. Missiles, nr. 9947., 9948. A vizsgálati iratokra pl.: Győri Egyházmegyei Levéltár, Győri Püspökség Levéltára, Capsa Q. fasc. 1. nr. 1., 5-6., 6/B., 7., 9-10. A tárgyidőszak törvényi szabályozására, a kérdéskörre: Dominkovits Péter: Határvidéken. „Számosállat” tolvajlások a 17. századi Sopron vármegyében. Bűn és bűnhődés I. Szerk. Bana József. Győr, 2000. (továbbiakban: Dominkovits, 2000.) 67-83. p. (Győri Tanulmányok; 23.) 3 A törvénycikkek áttekintésére: Dominkovits, 2000. 68-71. p. 4 Valójában rimaszécsi Széchy Péter gróf 1671 és 1680 között főispáni adminisztrátor, 1680. március 9-től haláláig uralkodótól kinevezett főispánja volt Vas vármegyének. Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főis^ pánjai, 1526-1848. Bp., 1994. 107. p. 5 MNL Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai (továbbiakban: Mkir.) Köz- és kisgyűlési iratok (továbbiakban: Kir.) Tanúkihallgatási jegyzőkönyv (továbbiakban: Tkjkv.), 1677. 1. p. 269
