Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Katona Attila: Ebadó - kutyavilág. Az ebek "önkéntes" hozzájárulása Vas vármegye fejlődéséhez a 19. és a 20. század fordulóján
vonatkozott a pásztor- és a juhászkutyákra is (1. §).10 Ugyanakkor a miniszteri elvárás nagyobb nyomatékot kívánt adni annak, hogy a befolyt összegből az állatorvosok fizetését kell kiegészíteni. Ettől azt várták, hogy az ebadó befizetői érdemi szolgáltatásban is részesülnének. A módosítások nyomán végül csak 1888. január 1-jén lépett életbe a rendelet.11 A vármegye 1888 májusában megtartott közgyűlése váratlan, de kellemesnek mondható fordulattal szembesültek. Az ebadóból ugyanis 11.076 forint 64 krajcár folyt be az elkülönített pénztárba, amely összeg hatalmasnak számított.12 A közgyűlés gyorsan cselekedett, és a kutyatartók örömére módosították a 24- § előírásait. A vármegyében addig ugyanis két állatorvos működött: az egyik Szombathelyen, akihez hat járás tartozott, a másik Szentgotthárdon, aki négy járásért felelt. A döntés úgy szólt, hogy a jövőben évi 400 forint fizetéssel és 200 forint úti átalánnyal a vármegye 10 járása közül nyolcban - a szombathelyi és a kőszegi kivételével - egy-egy állatorvos működik majd, akinek így éves járandósága mindösszesen 4800 forintot tett ki, (tudni illik 8x400 =3200 és 8x200 = 1600 azaz 4800 forint).13 Arról is határoztak, hogy fennmaradó pénzösszeget az alapban helyezik el, továbbá, hogy a befolyt ösz- szeget továbbra is közegészségügyi célokra fordítják, amely célok meghatározását egy ad hoc bizottságra bízták. A deputáció személyi összetétele mutatta, hogy nagyon is fontosnak ítélték a kérdést, ezért stílszerű kifejezéssel élve igazi „nagykutyákra” bízták a feladatot: Ernuszt Kelement (1832-1917), Szegedy Bélát, Gaár Frigyest, Eredics Ferencet (1840-1911), Bertha Györgyöt és Rhorer Lászlót választották meg tagokká.14 A közegészségügyi bizottsággal egyeztetett előterjesztést a nyári közgyűlésen vitatták meg, és fogadták el. Csak egy ellenjavallat érkezett Haczky Gáboré, amit lesöpört a többség.15 E szerint a közegészségügy fejlesztése érdekében a járási tiszti orvosok fizetését is ebből az alapból egészítik ki, a 10 járásban a tiszti orvosi fizetéseket 250-ről 500 forintra, míg úti általányukat 50 forinttal emelik meg, 150-ről 200-ra. A megmaradó összegeket a járási kórházak alapjaiba teszik be, de itt már figyelembe veszik a befizetési, területi arányosságot is.16 Kétségtelen, hogy már régóta szorgalmazták - főleg azok, akik ez ügyben anyagilag nem érintettek - az orvosi fizetések felemelését, és most megteremtődött ehhez a pénzügyi feltétel. Az sem képezheti vita tárgyát, hogy az adó felhasználása még összefüggésben volt eredeti rendeltetésével a járvány veszély korlátozásával, elhárításával, horribile dictu; a közegészségügy emelésével. Természetesen az első ebadóbehajtás meghozta az első reklamálási, mentesítési kísérleteket is. Rábakeresztúr (ma: Heiligenkreutz im Lafnitztal, Ausztria) közönsége, valamint Wallner József és társai kérték, hogy tekintettel a község szórt település- szerkezetére, a csökkentett, 50 krajcáros díjat fizethessék. A vármegye álláspontja 10 A BM 69034/1886. számú rendeletéről volt szó. Az 1887. november 8-án elfogadott rendelet 1888-tól lépett életbe. VaML Vas vármegye közgy. jkv. 1045/1887. 11 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 1045/1887. 12 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 488/1888. 13 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 488/1888. 14 A kérdésről 1888. május 7-én döntöttek. VaML Vas vármegye közgy. jkv. 488/1888. 15 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 749/1888. 16 Ahol nincsenek kórházak, ott tőkésíteni akarták a bevételeket. VaML Vas vármegye közgy. jkv. 749/1888. 259
