Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Söptei Imre: Kőszeg város gazdasága az 1725. évi adóösszeírás tükérben
Sok tekintetben hasonló, néhány pontot illetően azonban alapvetően eltérő módon ment végbe az adókivetés és beszedés Szombathelyen a 19. század első felében. Az egyik legfontosabb eltérés az volt, hogy a mezővárosban az adó alá eső tételek összeírását nem a járási szolgabíró, hanem a városi hadipénztár kezelője - egykorú elnevezés szerint a cassa militaris perceptora - végezte, aki aztán az általa elkészített adójegyzéket átadta az illetékes szolgabírónak, aki pedig az a fent leírt módon a vármegyei rovásigazító széke elé terjesztette. Szombathelyen az adó beszedése, továbbá az azzal kapcsolatos minden számszaki és adminisztratív munka, így az elmaradások nyilvántartása is, a hadipénztár kezelőjének feladatai közé tartozott. A mezővárosban korszakunkban azt a gyakorlatot követték, hogy minden állami és földesúri adót - így a hadi-, a háziadót, a forspontot, a földesúmak fizetendő földbért, a cenzust és a dézsmát - a hadipénztár kezelője szedte be. A cassa militaris perceptora ezen adók fizetőiről egy közös, általában a belvárosból induló és utcák szerint házról házra haladó adókivetési névjegyzéket készített, amely adófajtánként, illetőleg összesítve is tartalmazta az egyes adózók által fizetendő összeget. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a dézsma pénzben történő megváltására csak azokban az években került sor, amikor azt a város földesura kezdeményezte. A hadipénztár kezelője adóéveként két alkalommal, nevezetesen Szent György és Szent Mihály napon gyűjtötte a befizetéséket, amelyekhez a vizsgált korszak közepétől - nyilvánvalóan a könnyebb kezelhetőség érdekében - egy külön, csak az adózók és a contributio, a cenzust és ha volt más pénzben lerovandó járandóság, akkor annak összegét tartalmazó jegyzéket készített.26 A befolyt összegeket azután a megfelelő helyre - vármegyei hadipénztár, vármegyei házipénztár, püspökség - továbbította. A cassa militaris perceptora - hasonlóan a házipénztár kezelőjéhez - minden évben, mégpedig az adóév befejeződése után részletes, számlákkal és elismervényekkel kiegészített számadást állított össze, amelyet a városi számvevő, egykorú elnevezéssel az exactor, ellenőrzött, majd azt a szükséges javítások után a városi tanács esedékes ülése elé terjesztette, ahol, ha mindent rendben találtak, elfogadták a számadást, és a perceptor megkapta a felmentést a további felelet kötelezettsége alól. A Szombathelyen a 19. század első felében keletkezett éves hadipénztári számadások talán leginkább szembetűnő sajátossága, hogy azok túlnyomó többsége tele van olyan restanciák említésével, amelyek nem csak az előző évben, hanem sokszor évekkel korábban keletkezett és még mindig kifizetetlen adóbefizetési elmaradásokról tanúskodnak.27 SZOMBATHELY MEZŐVÁROS 1799 ÉS 1848 KÖZÖTTI HADI- ÉS HÁZIADÓÖSSZEÍRÁSAI ÉS AZOK ADATAINAK SZÁMÍTÓGÉPES RÖGZÍTÉSE Az alábbiakban a 19. század első felében Szombathelyen végrehajtott adókivetések és adóbeszedések során keletkezett iratok közül a már előbb említett kivetési névjegyzékeket vagy lajstromokat, pontosabban azok adatait tesszük elemzés tárgyává, és ennek során igyekszünk néhány olyan összefüggést feltárni és kimutatni, amelyek csak és kizárólag e források 26 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Szombathely város adópénztárának iratai. Adóösszeírások. Tekintettel arra, hogy az alább következő adataink túlnyomó része ebbó'l az irategyüttesből származik, a továbbiakban csak az ettől elérő hivatkozásokat adjuk meg. Itt mondjuk el, hogy Szombathely város 1799 és 1848 közötti adókivetési lajstromai közül az 1804. évi töredékes állapotban maradt fenn, az 1818., az 1822., az 1835, az 1843., az 1844., az 1845. és az 1847. évi pedig hiányzik a jegyzékek közül. így az azokban rögzített adatokat nem tudtuk vizsgálataink során használni. 27 VaML Szombathely város hadipénztárának iratai. Cassa militaris számadásai, 1799-1848. 235
