Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Söptei Imre: Kőszeg város gazdasága az 1725. évi adóösszeírás tükérben
SOPTEI IMRE KŐSZEG VÁROS GAZDASÁGA AZ 1725. ÉVI ADÓÖSSZEÍRÁS TÜKRÉBEN1 Kőszeg város műemléki topográfiájának elkészítésére irányuló, immáron több mint 1 évtizede folyó kutatások részeként vizsgálatainkat az 1839. évi összeírással - amely az első olyan összeírás, amelyhez térkép is rendelkezésre áll - kezdtük meg, majd időben visszafelé haladva 1696-ig jutottunk el. Ennek során kerültek a kutatás középpontjába azok a hadiadó-összeírások, amelyek a későbbi egyszerű névsoroknál jóval több információt tartalmaznak és így fontos adatokat szolgáltattak nemcsak a beszedendő pénzmennyiségére, hanem arra is, hogy milyen „vagyontárgyak” adták a kivetés alapját, és mindezeken túl megmutatták az egyes adózók vagyonának szerkezetét, megélhetésének és gazdagodásának elemeit. Az 1725. évi összeírás feldolgozását alapvetően az indokolja, hogy ez az esztendő a város életében egy új és igen fontos szakasz kezdetét jelentette, mivel ekkor kezdte meg működését Kőszegen a Dunántúli Kerületi Tábla, amelynek jelenléte a későbbiekben komoly változást hozott a háztulajdonosok körében. Ez egyedi módon együtt járt a városszerkezet módosulásával, elsődlegesen a belváros egy részének lényeges átalakulásával. Mindezek mellett megemlítendő, hogy az 1725. évi összeírás az egyik legjobban olvasható. Az összeírok két városrész - a Belváros és a Magyar Hostat - adatait rendszerint magyarul, a harmadikat (Sziget) azonban nagyon sokáig németül rögzítették. Ugyanakkor az 1696-ban készült összeírás - amely sokkal árnyaltabb képet mutat a város gazdasági erejéről - első lapja hiányzik, ez a két oldal a legfontosabb városrész, a Belváros 1. tizedének adatait tartalmazza. Ennek hiányában pedig természetesen nem lehet teljes az értékelés.2 ELŐZMÉNYEK Az 1725. évi hadiadó kivetését az 1715. évi 8. törvénycikkely alapozta meg, amely annak ellenére, hogy címében a nemesi felkelésről és az adózásról szól, tulajdonképpen az állandó birodalmi hadsereg finanszírozásának a Magyar Királyságban történő elfogadtatásáról intézkedett. Ahogy a jogszabály fogalmazott: a sereg „... zsold nélkül fenn nem állhat, ezt pedig adózás nélkül beszerezni nem lehet.”3 A mesterségesen, megegyezéses alapon vagy diktátum révén megállapított és a portákra kirótt hadiadó rendszere hazánkban évszázadokra visszanyúlóan létezett, amely 1 2 3 A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) is támogatta (K 109323) Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Kőszeg Város Adóhivatalának iratai (továbbiakban: Adóhiv. ir.) Adóösszeírások, 1696. Magyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. (továbbiakban: MTT, 1657-1740.) 441. p. 223
