Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Bariska István: Adóügyek Kőszegen a 16-17. században

VITA A BORMÉRÉSI (FOGYASZTÁSI) ADÓ MIATT Kétségtelen, hogy egy bortermelő város számára felettébb nagy jelentőségű a borfogyasztási adó („Zapfenmass”), amely Magyarországon a 16. században ismeretlen fogyasztási adó volt. Fontos megjegyezni, hogy ez a rendi adó38 különbözött a tartományi adótól („Landsteuer”), amely alól I. Ferdinánd példának okáért Jurisics Miklóst 1533 májusában felmentette.39 Az akkori felmentés ugyanakkor azt bizonyítja, hogy Alsó- Ausztriában már akkor létezett nemesi adózás. A Zapfenmass-rendelet 1554-ben jelent meg először, és az abban szerepeltetett mennyiséget 1556-ban kétszeresére emelték, és így minden vödör után 6/8 volt az adófizetési kötelezettség.40 II. Miksa (1527-1564) császár utasítása szerint ezt a császári ház és az ország kiadásainak és adósságainak fedezésére vetették ki. A kőszegi vödör ekkor 10,87 liter volt.41 Látható azonban, hogy megállapodtak az összegben, és nem is várták be az évi termés nagyságát. Először a város vette bérbe 1559 és 1563 között,42 majd Kőszeg ezt a szerződést azután megújította, és 1564 és 1569 között már 800 rajnai forintra emelkedett a bérlet,43 azaz a város 200 aranyforinttal többet tudott erődítésre fordítani. Később neuhofi Nikolaus jurisics is kibérelte a rendektől. 1571 áprilisa és 1572 áprilisa közötti időre megint 600 rénes forintról adott nyugtát a városnak,44 amely pénzt megkapta a kamarától, de Kőszegnek eme összeg erejéig újjá kellett építeni a ledőlt városfalat.45

A bormérési adó ügye hosszú történet lett Kőszegen, és a mindenkori uralkodó vagy főherceg, az alsó-ausztriai rendek és Kőszeg városa közötti megállapodás része lett, amelyben a legkiszolgáltatottabb fél a város volt. Az ekkor már Prágában udvart tartó II. Rudolf (1552-1612) után a zálogügyek felett Ernő (1553-1595) és Károly főherceg (1572-1590) vette át a felügyeletet. 1574-ben újra Kőszeg bérelte ezt az adófajtát, amelyről 1587-ben készült kimutatás.46 1589 februárjában aztán összeomlott a rendszer, és Ernő főherceg ekkor 15.000 rajnai aranyforint befizetésre kötelezte Kőszeget.47 Miközben megvont minden más kedvezményt, arra hivatkozott, hogy Kőszeg kiszállt a marhakereskedelemből, és ezzel ekkora kárt okozott a kincstárnak, miközben várost nem tiltották el a marhakereskedelemtől. Az ügy csaknem áttekinthetetlenül bonyolult, mert az udvar mind az úrbéri adóval, mind a harmincad-csomaggal, mind pedig a bérmérési adóváltsággal kapcsolatos kedvezményrendszert megszüntette. A vitában mindkét fél a másikat hibáztatta, és közben az alsó-ausztriai rendek újra megtiltották a kőszegi bor ausztriai exportját.48 Csupán a bormérési adó csökkentését fogadták el,

38 Rauscher, Peter: Zwischen Ständen und Gläubigern. Die Kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II., 1556-1576. Wien-München, 2004. 47. p.

39 VaMLKFLTk. Lvt. nr. 54. Bécs, 1533. május 7.

41 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1569. április 1. II. Miksa rendelete a kétszeres bormérési adóról. Erró'l az első adat a kó'szegi forrásokban tizenhárom évvel később jelent meg, amikor az alsó-ausztriai rendek Kőszegre is kivetették, mondván, a város és uradalom része a tartománynak.

41 Pricklet, Harald: Vas megye régi borűrmértékei az északnyugat-pannóniai mértékrendszer keretében. In: Vas megye múltjából, 1986. Szerk. Kiss Mária. Szombathely, 1986. 78. p. (Levéltári évkönyv; 3.)

42 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1562. március 23.

43 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1564. április 24.

44 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1571. június 11.

45 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1571. július 17.

46 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1587. október 24.

47 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1589. február 9.

48 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1590. február 21.

210