Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Katona Attila: "...a haza összes polgárának szabadságünnepe..." Fejezetek a szombathelyi március 15-ikék történetéből a 19. században

Csak első hallásra tűnik furcsának a személyes, egyéni emlékezetek kizárása az ünnepi repertoárból.109 110 A széttartó gondolatok zavarták volna a kánont, következésképpen nélkülük a kívánatos irányba jobban lehetett „hajlítani” az emlékezetet. A millenniumi esztendő ismét a fókuszba emelte a honvédek szerepét. Ok szociális problémaként jelentek meg, és jócskán építettek a társadalom zsarolására.

Az emlékezet legitimálása és egyben április 11-re történő áttolása 2 évtizeden keresztül zajos értékrendi vitákat eredményezett, de ezzel csak tovább segítette az ünnepnap „begyökereztetését”. A 20. század elején lezajló politikai folyamatok pedig garantálták a tartalommal történő telítést. Most már egy kormányzat sem bízta a véletlenre az ünnepet, miközben egy országos kiépítettségre törő - kvázi kormányszervezet - vette a kezébe e téren a nemzetépítés folyamatát: a Nemzeti Szövetség. Ez pedig újabb vitákat indukált a társadalom egyre öntudatosodó csoportjai között.

Március idusát, amit „... nem a vallási dogma, hanem a honfiúi kegyelet igtatott a nemzet szent ünnepévé ...”,110 sokan felejteni akarták, mások kiteljesíteni. A magyarok Mózese, Kossuth Lajos meghalt, de követői kitartóan el akarták jutatni a magyar nemzetet az ígéret földjére, és így van ez azóta is.

109 Balogh Gyula: Vasvármegye honvédsége 1848-1849-ben. Szombathely 1895. 71. p.

110 Márczius 15. = Dunántúl, 1885. márc. 15. 5. p.

192