Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Katona Attila: "...a haza összes polgárának szabadságünnepe..." Fejezetek a szombathelyi március 15-ikék történetéből a 19. században
tát érvényesíteni, mi több Bécs még a kvótát is felemelte. Ausztria, amelynek helytartója a magyar kormány pedig „elmenekül” Klapka György (1820-1892) és Kossuth Lajos temetéséről és a szoboravatások elől. Ez lenne ma a hazafiság? - kérdezték a függetlenségiek. Szolga nemzet ünnepli így szabadságát.90 A dilemma sokáig nem maradhat fenn: „...e játék sokáig nem tarthat, a sorsnak rövid időn belül dűlőre kell fordulnia s vagy teljesen függetlenné lesz, miként az voltál valaha, vagy pedig való szolga maradsz, miként ma vagy!”9’ A félévszázados évfordulón lobogódíszbe öltözött Szombathely. Az első hivatalos városi ünnepség - nagytemplomban celebrált szentmisét követően - délelőtt 10 órakor a katolikus főgimnáziumban kezdődött, ahol Károlyi Antal (1843—?) alispán és Éhen Gyula polgármester mellett előkelő hölgykoszorú emelte az ünnep fényét.92 A hangvétel a millenniumra emlékeztetett. A nemzeti közszabadság megszületésének 50. évfordulóján a gimnázium igazgatója, Edelmann Sebő beszédében arra emlékeztetett, hogy az ezeréves történelmünk két nevezetes dátuma: a honfoglalás és a népképviseleti jogok kiterjesztésének időpontja, 1848.93 94 Utalva az 1898. évi 5. tc-re, kijelentette, hogy a nemzet törvényes és jogos kincsévé tette április 11 -ét, majd azt hangsúlyozta: „A nemzet kiállotta a próbát is és ma kibékülve királyával a 48-iki vívmányokkal körülsáncolva szabadságban és hatalomban nagyobb mint valaha!”94 A nap lassan a nemzeti birodalmiság apoteózisává vált. Markovits Arnold tanár úr az ifjúság ünnepén szofisztikáltabban fogalmazott. Szerinte 1848 után a fajgyűlölet és az abszolutizmus nagyon rossz volt, majd Grünwald Béla gondolatmenetét kölcsönözve Kossuth Lajos és Széchenyi István programját tette egymás mellé, amiben persze sok igazság volt, de ezzel a Kossuth-kultusz leértékelésére törekedett.95 Este 8 órakor a Dalos Egylet szervezésében megtartatott a bankettel zárult a Sabariában az ünnepség.96 97 98 A jubileum évében elfogadott 1898. évi 5. törvény kétségtelen április 11 -ét jelölte meg ünnepnapként.97,98 ❖ * ❖ Március 15. félévszázados történetéből csak 2 évtized játszódott a nyilvánosság előtt a vasi megyeszékhelyen. Az ünnepnap megtartása a függetlenségi párt helyi potentátjaihoz kötődött, akik nemcsak Kossuth Lajos, hanem 1848 „hívőinek” számítottak. Az építési vállalkozó Hübner János és a kereskedő Zimmermann Károly, Weghofer Titus ügyvéd (1842-1887) mindhárman asszimiláns német családok ivadékai, akikhez a maga természetességével csatlakoztak a zsidóság olyan képviselői is, mint például Singer Lőrinc ügyvéd. Az, hogy személyükben miért kötődtek ennyire Kossuthhoz és a magyar 48-hoz, a korabeli 90 1848-1897. = Dunántúl, 1897. márc. 18. 2. p. 91 Uo. n A március 15-iki ünnepség a Székesegyházban kezdődött. In: A szombathelyi kir. katholikus főgimnázium értesítője, 1899. Szerk. Edelmann Sebő. Szombathely, 1899. (továbbiakban: Edelmann, 1899.) 13. p. 93 Uo. 94 Edelmann, 1899. 14- p. 95 A szombathelyi kir. katholikus főgimnázium értesítője, 1897-98. Szerk. dr. Edelmann Sebő. Szombathely, 1898. 19. p. Bertalanffy József. tíz szobor a királyi udvartartás költségeire, Gellért püspök, Pázmány Péter, Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Pálffy János, Anonimus, Tinódi Lantos Sebestyén, Bocskai István, Bethlen Gábor, Werbőczy István, 1897. szeptember 25-iki levele ifj. Bánffynak.; Edelmann, 1899. 19-21. p. Az ifjúság nevében Németh Ernő beszélt és a diákok bemutatták Balogh Ernő „Nagy idők” című drámai költeményét. Edelmann, 1899. 21-25. p. 96 Március 15-e Szombathelyen. = Vvm., 1898. márc. 17. 1. p. 97 Uo. 98 Jánossy Gábor: 1848-1898. = Vvm., 1898. márc. 17. 1. p. 189
