Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Melega Miklós: Az 1913. évi szombathelyi Szent Márton-ünnep

már a kereszténységet megelőző időben ismert volt, gyökerei a zsidó és pogány vallási rítusokig vezethetők vissza. Rómában különösen gyakorinak számítottak a nagy pompával lebonyolított vallásos felvonulások, amelyeket a kereszténység is átvett és saját képére formált. A processziók egy része miséhez kapcsolódott (Virágvasárnap, Űrnapja), némelyiket misétől függetlenül tartották (búzaszentelési-, feltámadási körmenet, stb.). Az ún. szentségi körmenetekben az oltáriszentséget hordozták körül, de léteztek olyanok is, ahol csak szentek ereklyéit, esetleg szobrait vitték. A felvonulás célja szerint könyörgő, engesztelő, hálaadó és dicsőítő körmeneteket különböztettek meg. A processziók menetét, a résztvevők vonulási sorrendjét az egyházi szertartáskönyv, a rituálé szabta meg, szigorú hierarchikus rendet előírva. A felvonulás középpontjában az oltáriszentség, vagy egy szent ereklyéje helyezkedett el, és ezután következett a papság, majd a világiak. Általános főszabályként a menet szakrális középpontjához legközelebb a klérus tagjai vonultak, és csak utánuk következtek a világi hívők. A menet sorrendje a rangsorhoz igazodott. Elöl mentek az alacsonyabb, mögöttük a magasabb státuszúak. Ugyanezt az elvet alkalmazták a meneten belül az életkorok vonatkozásában is, amennyiben a sort a legfiatalabbak nyitották és a rangidősek zárták. A vallásos körmenetek útirányának kijelölése mindig az adott település helyi sajátosságaihoz igazodott. Léteztek kitüntetett útvonalak, amelyeket rendszeresen bejártak, természetesen leginkább a templomok közelében. Az Úrnapi körmenetek esetében például mindig a templom környékét járták körül, esetenként a városfalat átlépve, a külvárosok területét is érintve, ezzel mintegy szimbolikusan kijelölve a plébánia területi határait. Alapvető szabályként alkalmazták, hogy a körmenet templomtól indult és ugyanoda visszaérkezve, vagy egy másik templomot elérve ért véget. A processziók kiindulási és végpontja tehát általában ugyanaz a helyszín volt, de a menet nem minden esetben írt le valóban kör alakot. A katolikus egyház előírásai szerint az Oltáriszentség előtti hódolatot kifejező Ürnapi körmenetek hagyományosan a legnagyobb szabású eseménynek számítottak, amelyet különös pompával kellett megrendezni. A felvonulási útvonalon ilyenkor lombsátorral védett szabadtéri oltárokat építettek a négy égtáj irányába, ahol felolvasták az evangéliumot és áldásban részesítették a híveket. A nagy városi körmenetek az elmúlt századokban nemcsak egy plébánia híveinek, hanem az egész település lakosságának közösségi összetartozását kifejező és erősítő események voltak, amelyek valóságos népünnepély-jelleget öltöttek.4

Körmenetet a 19. század végi Szombathelyen is sokszor tartottak, ilyen alkalmakkor a város szívében álló Szentháromság-szobor - mint szakrális „célpont” - gyakran került a középpontba. A tavasz beköszöntével, Márk evangélista napján, április 25-én búzaszentelési körmenet vonult végig a belvárosban. Szentkereszt feltalálásának ünnepén, május 3-án a Kálvária kápolnához indult processzió a székesegyházból, majd az ezt

4 Mihályfi Ákos: A nyilvános istentisztelet. Bp., 1916. (továbbiakban: Mihályfi, 1916.) 591-592., 605. p.; llyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben. = Székelyföld, 2003. 5. sz. 109-122. p.; Szeljak György: A szent domb keresése. In: Tanulmányok az Andokról. Oktatási segédlet „Az Andok kultúrája” c. tárgyhoz. Szerk. Letenyei László. Bp., 2008. 161. p.; Fedeles Tamás: Vallásos áhítat, közösségtudat, reprezentáció. = Aetas, 2007. (továbbiakban: Fedeles, 2007.) 3. sz. 59-82. p.; Uő.: Város a Mecsek lábánál. In: Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv. 4- Főszerk. Á. Varga László. Bp., 2009. (továbbiakban: Urbs, 2009.) 110-112. p.; Mq/bross)! Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban. In: Urbs, 2009. 73., 85-86. p.; Novák Veronika: A térhasználat kutatása - módszerek és lehetőségek. In: Urbs, 2009. 21-22. p.

150