Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalmának alakulása három dualizmuskori ünnep tükrében
Az értekezleten, elfogadva Tauber Sándor igazgató invitálását összesen mintegy 122 pap és szerzetes - közöttük többen más egyházmegyékből - jelent meg. Arra vonatkozóan, hogy a Székesegyházban a 2 nap alatt hány személy fordult meg, nincs adatunk. Az viszont valószínű, hogy az ekkor már egyházmegye-szerte elterjedt Oltáregyesületek mozgósítathatták tagságukat, és ez az a momentum, amely ezt az ünnepet a katolikus reneszánsz idején megrendezésre került ünnepségek színvonalára helyezte. ÖSSZEGZÉS A két világháború közti katolikus virágkor nem tekinthető előzmény nélkülinek, vagy akár pusztán a trianoni tragédia reménytelenségéből fakadó vallási buzgalom következményének. A világegyház - és benne a Magyar Katolikus Egyház is - a boldog békeidők korában szemléletváltáson esett át. Az egyház kilépve a templom falai közül, a számára ellenszenvesnek tartott nézetekkel ott igyekezett felvenni a harcot. Aktivizálódott az addig szunnyadásban lévő, magát az államegyház illúziójában ringató katolikus társadalom. Fellendült a katolikus sajtó, és vált harcos szócsövévé az egyház politikai és társadalmi üzenetének. Hitbuzgalmi egyletek, szociális és karitatív csoportosulások, nem kevéssé pedig a politikai pártok biztosították a folyamatos izzást, komoly megtartó erőt adva ezzel az egyháznak. E csoportokon keresztül az egyház üzenete biztosabban jutott el a címzettekhez, legyen szó akár politikai, akár hitbéli, akár erkölcsi kérdésről. Ezek a folyamatok Hidasy Koméi püspökségének kezdetén indultak meg, hisz püspöksége ideje alatt ment végbe egyházmegyénkben a papképzés reformja, ami alapot teremtett arra, hogy a felszentelt papok készek legyenek nézeteiket ne csak a szószéken, hanem a különféle társadalmi körökben is érvényre juttatni, de legalábbis ismertetni. Ö segédkezett a Szombathelyi Újság megalapításában, legényegyletek, katolikus körök létrehozásában, erősítve ezáltal is az egyházpolitikai törvények következtében megalakult Néppártot, illetve annak politikáját. Hidasy Koméi püspökségének végére tehát mozgásba lendült a katolikus társadalom, és ez a lendület István Vilmos kormányzata alatt folytatódott, bár kisebb energiával, amely valószínűleg a püspök politikai szemléletéből fakadt. István bizonnyal kormánypárti támogatottságának köszönhette püspöki székét, ezért igyekezett tartózkodni a politikai vélemény- nyilvánítástól, és emiatt óvatosan kezelte a különböző társadalmi kérdéseket is. A karitatív ügyeket viszont nagymértékben támogatta, és az ő püspöksége idején erősödtek meg a fontos szociális, egészségügyi és oktatási feladatokat ellátó - elsősorban női - szerzetesrendek, mint a domonkosok, kármeliták, a Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek, az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek vagy a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek. A Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalma szervezettségét tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül. A katolikus reneszánsz kibontakozásához azonban szükség egy energikus, tettre kész főpásztorra, aki a folyamatokat képes generálni és központilag erőteljesen ösztönözni. Az 1912-ben beiktatott Mikes János (1876-1945) e tekintetben kiváló választásnak bizonyult. 134
