Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalmának alakulása három dualizmuskori ünnep tükrében
PÁL FERENC A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE KATOLIKUS TÁRSADALMÁNAK ALAKULÁSA HÁROM DUALIZMUSKORI ÜNNEP TÜKRÉBEN A magyar katolikus egyház két világháború közötti történetében nagy számmal találunk olyan, a katolikus társadalmat gyökeréig megmozgató ünnepséget, mint az 1930-ban lezajlott Szent Imre év, az 1938-ban megrendezette eucharisztikus kongresszus, vagy a Szombathely történetében szintén nagy jelentőséggel bíró 1932. évi Credo kongresszus. A dualizmuskori magyar katolikus egyház a kiegyezést követően még nem rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyekkel az ilyen, és ehhez fogható rendezvényeket, nagy tömegeket vonzó seregszemléket le tudta volna bonyolítani. Emellett egy adott ünnep megrendezésére az egyháznak, mint közösségnek meg is kellett érnie, más szóval meg kellett jelennie az igénynek az ünnepélyes esemény, megemlékezés megtartására. A katolikus társadalom közvetlenül a kiegyezést követően még nem fedezte fel saját erejét, mivel nem volt ok, amely kényszerítette volna az önszerveződésre. Az 1868. évi 38. törvénycikkely, az úgynevezett népiskolai törvény alkalmas lett volna arra, hogy okként szolgáljon a katolikus összefogásra, hiszen nagy ellenkezést váltott ki a klérus tagjainak egy jó részéből. A fő- és alsópapság liberálisnak mondható része azonban - ezek közé tartozott a szombathelyi püspök, Szabó Imre (1814-1881) is - önkritikusan felismerte a törvény előírásai következtében az iskolák hiányosságaiban megmutatkozó jogos kritikát, erre válaszul - az ellenállás helyett - a teljesítés politikáját választotta. Kétségtelen, hogy egy esetleges ellenállást véghez sem tudott volna vinni, mivel nem rendelkezett sem megfelelő sajtóval, sem pedig a katolikus társadalom megfelelő szervezettségével. A Szombathelyi Egyházmegyében ugyanis csak az 1880-as évektől figyelhetjük meg a hitbuzgalmi csoportok számának megnövekedését, majd az 1890-es évek elejétől az első szociális alapon szerveződő csoportosulás, a katolikus legényegyletek gyarapodását. Az egyházmegye saját sajtóval az 1895 óta megjelenő Szombathelyi Újság révén rendelkezett, amely eszközként szolgált a politikai képviseletre, nevezetesen a Néppárt, majd az 1903-tól induló keresztény munkásegyletetek támogatására. Ezt a társadalmi fejlődést, a katolikus önszerveződés egyes állomásait jól tükrözik a Szombathelyi Egyházmegye által a korszakban megrendezett ünnepek, megemlékezések lebonyolításának módjai is. Ezek az állomások valójában azt az utat mutatják be, amely a magyar katolikus egyház legszebb korszakához, a katolikus reneszánsz jelzővel illetett két világháború közti időszakhoz vezetett. 100 ÉVES A SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE 10 esztendővel a kiegyezést követően ünnepelte a Szombathelyi Egyházmegye fennállásának 100. évfordulóját. Ekkor a korábbi Deák párti képviselő, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium I. Ügyosztályának egykori tanácsosa - Szabó Imre töltötte be a szombat127
