Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Tilcsik György: István főherceg látogatása Szombathelyen 1847. október 1-jén
kezdett békés és korszerű átalakulásnak nagy munkáját, az alkotmány alapsarkainak rendületlen föntartásával e megye rendéinek egyesült ereje elésegiteni képes leszen. És épen ő fönségében helyzeti ebeli határtalan bizodalma éleszté megyénket azon forró óhajtásra is, vajha ő fönségét mielőbb országunk nádorává megválaszthassa. E határtalan bizodalom egyedül az, mit hódoló tiszteletünk mellett a megye egyházi és világi rendei örömömledezésők örök zálogául ő fönségének átnyújthatnak, a melly a római Írónak remek mondásaként: monumentum aere perennius."68 A személyes jókívánságokkal lezáruló köszöntó't hatalmas éljenzés követte, majd a magyarul jól tudó István főherceg rövid válaszbeszéde hangzott el, amelyben többek között a következőket mondta: „... a főtisztelendő szónok urnák szavai engem mélyen meghatottak, uraim! Boldogult atyám nyomdokát szándékom követni, úgy kell lenni uraim! Egész életem egyetlen törekvéséül tekintem a haza javát, és boldogitását. ”69 A megyéspüspök ezután a megjelent világi és egyházi személyek közül néhányat személyesen is bemutatott a főhercegnek, aki vendéglátóinál tájékozódott Vas vármegyéről és Szombathelyről, majd pedig előbb a Dunántúli Kerületi Tábla, azután Kőszeg város, végül Szombathely küldöttségének tisztelgését fogadta.70 71 Este 9 órakor kezdődött a püspökvár dísztermében az István tiszteletére rendezett „...hetven személy terítékű fényes vacsora amelyet követően a főherceg megjelent a vármegye főispáni helytartója, Zichy Bódog által adott bálon. Érdekességként mondjuk el, hogy István és kísérete egyes tagjainak a bálon való részvételéről, kiváltképpen pedig a bált követő néhány eseményről egymástól szögesen eltérő módon tudósítanak a rendelkezésre álló források. Szuborits szerint a főherceget csak Kari Grünne főudvarmester és Zichy Adalbert kamarás kísérte el, míg a körutazáson résztvevő többi személy - fáradt lévén - nyugovóra tért.72 A Nemzeti Újság tudósítása viszont a következőképpen tájékoztatta a lap olvasóit: „... a főherczeg főpásztorunktól kisérve a főispáni helyettes ur által adott tánczvigalomba ment, hol éjfél utáni két óráig nyájasan és meglepő leereszkedéssel mulatozott. A tánczvigalomból visszatérő megyés püspök az alatt meghűlés következtében hirtelen ájulásba esvén és gyomorgörcstől gyötörtetvén, olly rosszul Ion, hogy magát a betegek szentségeivel mindenek előtt elláttatni szükségesnek érezte; másnap víradóra azonban a hirtelen jött betegség enyhülni és délfelé a veszedelmek kórjelei eleltünedezni kezdőnek.”73 Szuborits is említést tett Balassa rosszullétéről, ám ő ezt - nem kis szarkazmussal átitatott, és több önellentmondást tartalmazó beszámolójában azzal magyarázta, hogy a főpap szélütést kapott, mégpedig azért, mert „... mint kéz alatt meg lehetett tudni, a püspök igen fény es asztali ékszereket vásárolt e napra és barátjának több ízben mondotta: hogy őt a szél üti meg, ha a főherczeg noha Körmenden ebédel, az ő lakomáján nem vesz részt. És éppen a körmendi ebédnek nagyszerűsége okozta, hogy sem a főherczeg, sem a kíséretből senki nem jelent meg a vacsorán, hanem ágyba sietett, nem is álmodván a felől, hogy ezt a püspök any68 Uo.; A Quintus Horatiustól Flaccus (i.e. 65-i.e. 8.) római költőtől származó idézet pontosan így szól: Exegi monumentum aere perennius regalique situ pyramidum altius. Magyarul: Az ércnél maradandóbb emléket állítottam és magasabbat a piramisok királyi építményeinél. 69 Uo. 70 Uo. 71 A királyi helytartó körútja. Vasban. = NU, 1847. okt. 12. 645. p. 72 Szuborits, 1847. 207. p. 73 Uo. 111