Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
udvar számára az eddigi adatok szerint 3 d-ért vásárolták.41’ Lőcsén 1688-ban a rosszabb minőségi került 3 d-ba, a jobb 4 d-ba.416 A Révay Judit birtokán található mészárszék (1640-1641) pedig többnyire 3 d-ért adta a tehénhús fontját.41' A bárányhús nem mindenhol volt egy árban a marhahússal. Lőcsén például 1688- ban a bárányhús 3 d volt, vagyis 1 d-ral olcsóbb, mint a borjú- és marhahús.418 A kecskehús máshol is a legolcsóbb húsnak számított - ahol egyáltalán feltüntették az árát. Kassán és Felső-Magyarországon 1,5 d-ba került fontja, itt a kövér juhhúst is ennyiért adták.419 Sok helyen megkülönböztettek szép és „alábbvaló” kimért húst, és a kettő ára között általában 1 d volt a különbség. A sertés különböző részeinek árát is ritkán adták meg. Kassán 1626-ban a sertés orját fejestül 50 d-ért, a sódart 15 d-ért, a szalonna libráját pedig 8 d-ért adhatták.420 Máshol az ószalonna librája 15 d, az újé 12 d.421 A baromfihúsok közül a pulyka és a páva számított a legdrágábbnak. A Kassán 1626-ban készült, Abaúj vármegyére érvényes árszabás szerint a pulyka és a páva darabja is 50 d-ba került, miközben egy hízott lúd 20 d-ba, egy hízott kappan 12 d-ba, egy kacsa 10 d-ba és egy kövér tyúk 6 d-ba. A pulyka és páva értékes voltát mutatja, hogy' egy őz alig került többe: már 80 d-ért lehetett kapni egyet.422 Máskor (1669) nagyobb volt az árkülönbség pulyka javára: egy pár hizlalt kappan 30 d, egy' pár nagy tyúk 24 d, egy nagy hízott pulykakakas 1 ft 50 d.423 Megállapítható tehát, hogy' egy pulyka esetenként kb. 16 font (8 kg) tehénhúst ért, máskor ennél is többet, a lúd pedig közel 7 libra (3,5 kg) tehénhúst, a tyúk viszont csak 2 librát (1 kg). Malacot viszonylag olcsón lehetett kapni, például 1626-ban egy „jó” malacot 15 d-ért, egy „alább valót” 8 d-ért, 1669-ben egy kövér malacot 24 d-ért, egy „alább valót” 18 d-ért lehetett kapni. Ennyibe került egy nyúl vagy egy pár fogolymadár is (Abaúj vármegye),424 Nádasdy asztalára is olykor 7 d-ért, máskor 14 d-ért vették, feltehetőleg a súlyától függően.425 Az étrendek alapján az egyik legközönségesebb kis vad, a nyúl az árszabások szerint 15-36 d-ba került. A Nádasdy számadások tanúsága szerint viszont 4 és 20 d közötti áron vették.426 Tehát igen széles skálán változott az ára, valószínűleg a súlyától és a helytől is nagyban függött az értéke. Az ismert árszabások alapján Lőcsén 1688-ban volt a legdrágább, és drágább volt télen, mint nyáron (36 illetve 30 d).42' Az őz ára 80 d és 1 ft között váltakozott,428 ami 13-17 kg marhahús árának felelt meg. A vadmadarak közül 415 Például: MNL OL P 1344 Bevételi és kiadási számadások 1601 és E 185 Gazdasági iratok, Hegykő. 416 Demkó, 1887b. 391. p. 417 MNL OLP 287 no. 18. 418 Demkó, 1887b. 391. p. 419Lehoczky, 1894b. 346. p. 420 Lehoczky, 1894b. 346. p. 421 Demkó, 1887b. 391. p. 422 Lehoczky, 1894b. 346. p. 423 Acsády, 1894. 89. p. 424 Lehoczky, 1894b. 346. p.; Acsády, 1894- 89. p. 425 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 11 1., 150., 250. p. 426 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 80., 104., 122., 188., 240., 293., 296., 299., 302., 320. p. 427 Demkó, 1887b. 392. p. 428 Lehoczky, 1894b. 346 p.; Acsády, 1894- 89. p.; Demkó, 1887b. 392. p. 89
