Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉSEK TEREI: AZ ÉTEKKÉSZÍTÉS ÉS AZ ÉTKEZÉS HELYSZÍNEI
vethető, de eleinte a nagykonyha mellett létező másik konyhát egyszerűen csak konyhának nevezték, 1690-ben pedig az udvarbíró házához tartozó konyhának. Ugyanebben az évben a Zboróval összetartozónak tekintett Makovica várában is a nagykonyha és konyha elnevezést használták.130 Más Rákóczi birtokon is hasonló a helyzet: Munkácson eleinte három konyhát írtak össze, mely közül az egyik az udvarbíróé volt. 1635-ben aztán még eggyel bővült a számuk: a főudvarbíró újonnan épített lakrészében is kialakítottak egy konyhát. Lehetséges, hogy e területeken a második konyhában a gazdasági személyzetnek főztek, erre utalhat, hogy az udvarbíró konyhájának nevezték. De az is lehet, hogy Európa nyugati részén elterjedt szokás szerint a kisebb konyhában az alacsonyabb rangúaknak főztek. Azonban nem minden várban működött két konyha. Jó példa erre Szerencs és Sárospatak. Az előbbi konyha igen nagy lehetett, mivel öt kéménye volt, és még Szerencs megosztásakor is közös maradt. Ekkoriban a konyhák többségében a felső (vagyis belső) várban kaptak helyet, mint például Dobrán (1645) és Fraknón (1632).131 Németújváron viszont mindkét konyha az alsó várban volt: a nagykonyha a földszinten, a kiskonyha az emeleten.132 Szerencs egyébként arra is példa, hogy továbbra is találhatunk konyhát a külső várakban. Több helyen a belső várban és a külsőben is volt konyha. Munkácson például a belső várban egy különálló épületben, az ún. konyhaházban működött a nagykonyha,133 az alsó várban pedig az egyik bástya (Luczkai) előtt és az udvarbíró szállásán volt egy-egy kisebb konyha. 134 A 16-17. század folyamán átépített kastélyokban, várkastélyokban a konyha nem külön épületben kapott helyet, hanem a kastély épülettömbjében. Igaz, általában az épületnek abban a részében, ahol a gazdasági jellegű helyiségek (sáfárház, sütőház, stb.) helyezkedtek el. így általában véve továbbra is viszonylag távol maradt egymástól az ételkészítésének a helye (konyha) és az a terem, ahol az elkészült ételek elfogyasztották (ebédlőpalota). A nagykonyhák többnyire a földszinten helyezkedtek el, a kiskonyhákat viszont gyakran az emeleten találjuk. így volt például Rohoncon, ahol a kiskonyhát a nagykonyha fölé építették, feltehetőleg azért, hogy csak egy kéményt kelljen építeni számukra. Ezzel a megoldással a kiskonyha tulajdonképpen a Batthyány fiúk szállásán (itt volt a tanuló,- háló- és ebédlőszobájuk) volt, ami nem meglepő, hiszen számukra készültek itt az ételek.135 A konyhák többségének volt tornáca, ajtaja a vár vagy a kastély udvarára nyílt, és gyakran tartozott hozzájuk veteményeskert. Egy részüknek két ajtaja volt: a másik ajtó a szakácsházba vezetett. A leltárakban nem mindig jegyezték fel a konyhák kéményének számát, de úgy tűnik, hogy az egykéményes konyha volt a jellegzetes. Éppen ezért a szerencsi konyha az öt kéményével bizonyára különlegesnek számított.136 A kémény magasságáról csupán annyi tudható, hogy Nádasdy Tamás már aló. században Léka várának építésekor (1557) törekedett arra, hogy a konyha kéménye minél magasabb 130 MN L OL E 190 30. cs. 1. t. Leltárak. 131 MNLOLP 1322 Lelt.no. 18. 132 Koltai, 2012. 181-182. p. 133 MNL OL E 190 30. cs. 1.1. Leltárak. 134 Makkal, 1954. 329-331. p. 135 Koltai, 2012. 198-199. p. 136 Szerencs, 1638. május 20. MNL OL E 190 30. cs. 1.1. Leltárak. 40
