Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK

mélyt. Bethlen Gábornak főtálnoka volt. Vagyis hasonlóan a magyar főúri udvarokhoz mind a két elnevezés szokásban volt, másrészt itt is a tálak őrzése és tisztántartása volt a feladata. A fejedelmi udvarban többnyire két tálmosó szolgált egy időben. I. Apafi udvarában egy tálmosó inast is tartottak, feltehetőleg ő végezte a tálak mosását és a tálmosó maga csak felügyelte azokat.13,1 Bethlen Gábor főtálnoka később konyhamester lett Rákócziak fejedelemsége idején.13'2

Konyhaajtónállók. Már Bethlen Gáborról tudjuk, hogy tíz drabantot rendelt a konyha őrzésére, mert annyi lopást, fegyelmezetlenséget tapasztalt. I. Rákóczi György is szigorúan elrendelte, hogy mindig legalább két konyhaajtónálló tartózkodjon a konyhán a nyolcból: egy napra négyet kellett beosztani, és még könyörgés és prédikáció idején is kettőnek ott kellett vigyáznia.1371 * 1373 * 1375 1376 * I. Később javulhattak a viszonyok - vagy a szigor csökkent -, mert a fejedelmi konyhát 1659-ben négyen, 1661-ben ketten őrizték. Apafi udvarában eleinte kettő, majd a konyhaszemélyzet számának növekedésével együtt 4-6. Fizetségükről annyit tudunk, hogy Apafi udvarában 16 ft fizetést kaptak.13'4

Az étkezés terei: konyhák és ebédlő paloták

A magyar királyi udvar Erdélybe menekülve 1542-ben a gyulafehérvári püspöki palotát foglalta el székhelyül. Isabella királynő után János Zsigmond is e várost választotta uralkodása központjának. Erdélyben azonban a fejedelmi székhely nem jelentette azt, hogy az udvar állandóan ott tartózkodott volna. Ahogy Erdősi Péter és az ő nyomában Jeney-Tóth Annamária megállapította, bár volt székhelye a fejedelemségnek, de még sokáig létezett az a középkori szokás, hogy az uralkodó udvarával nem csak politikai, hanem gazdasági okokból is utazgatott. Ez azt jelentette, hogy például nem csak országgyűlések alkalmával szálltak meg nagyobb erdélyi városokban, hanem minden különösebb indok nélkül is hosszabb időt töltöttek e helyeken, amit aztán a városok igyekeztek elkerülni.1 ,n Mégis az étkezés két fontos terét, az ebédlőpalotát és a konyhát a gyulafehérvári palotában próbáljuk szemrevételezni, mivel a fejedelmi reprezentáció itt érvényesülhetett leginkább.13'6

A kisebb átalakításokon átesett palota jelentős része az 1603-as ostrom után lakhatatlanná vált. Báthory Gábor ekkoriban inkább Szebenben tartózkodott, így a fejedelemségben őt követő Bethlen Gáborra várt az a feladat, hogy helyreállítsa a palotát. 1618-19 táján már bővítette is az épületegyüttest. Építkezéseit I. Rákóczi György folytatta, aminek eredményeként kialakult a később sok átalakításon átesett, de lényegében ma is látható épület. A gyulafehérvári palota déli felén volt az ebédlőpalota, amelyet Jerzy Ballabán kísérője nagy és tágas teremnek írt le falain kárpittal.13" Azt is tudjuk,

1371 Apafi Mihály fejedelem udvari népeinek fizetési könyve, 1663-1690. EOL Radvánszky Béla hagyatéka. 9. téka.

1 372 Jeney-Tóth, 2012. 125. p.

1373 Koltai, 2011. 70-71., 90. p.

13'4Apafi Mihály fejedelem udvari népeinek fizetési könyve, 1663-1690. EOL Radvánszky Béla hagyatéka. 9. téka.

1375 Erdősi, 1997. 58. p.; Jeney-Tóth, 2012. 18. p.

1376Szabó, 2005. 314-315. p.

13" Kovács András szíves közlése, hogy az általa nemrég megtalált 1696. évi leltár szerint a konyha és az ebédló'palota nem a Jerzy Ballaban lengyel királyi követ kísérője által konyhaudvarnak nevezett második udvarban, hanem attól délre eső épülettömbén helyezkedett el.

241