Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK
A királyi palota díszterménél kisebb, de ugyancsak impozáns nagytermet építetett Széchy Dénes - vagy (Bonfini szerint) Vitéz János — esztergomi érsek Esztergomban. A régészeti leletek szerint 47 m hosszú és 16 m széles, pillér és oszlop nélküli terem falán magyar királyok és szkíta ősök képei lógtak. Bonfini szerint 100 asztal is elfért benne. A régészek szerint a hatalmas terem fölé - európai példákat követve - kazettás fadonga boltozat borult, amelyet rózsák díszítettek.1231 A királyi udvarok társadalma A királyi udvarok társadalmi szerkezete. Az I. Mátyás és Jagelló-kori középkori magyar királyi udvar az európai uralkodói udvarokhoz hasonlóan két részre tagolódott: az alacsonyabb rangú, kiszolgáló személyzetre és „a különleges jogokkal rendelkező palotásokra".'232 A szakirodalom eddig nem tudta részleteiben rekonstruálni e két nagy csoport tagjait, csak annyit állapított meg, hogy a palotások (aulici) közé tartoztak például a kamarások (cubicularii), az étkezésnél fontos szerepet játszó asztalnokok (dapifer) és más nehezen körülhatárolható csoportok. E csoportok között hierarchikus viszony állt fenn: a legalacsonyabb rangúak az apródok (pueri) voltak, őket követték az udvari ifjak. Az udvari ifjak közül néhány év után fel lehetett emelkedni a már említett kamarások vagy asztalnokok közé. Az udvar legfelső', közvetlenül az uralkodó alatt álló rétegét az udvari familiárisok alkották, akik a mágnások vagy nemesi előkeló'k közül kerültek ki. Közülük nevezte ki a király az udvari méltóságok viselőit. I. Mátyás idején az udvari méltóságok rangsora a következő volt: ajtónállómester (magister janitorum), aki ekkor egyben udvarmester (magister janitorum) is volt. Őt követte a pohárnokmester (magister pincernarum), asztalnokmester (magister dapiferorum) és végül a lovászmester (magister agazonum). Mivel e tisztség viselői előkelő nagyurak voltak, az udvarban a feladatukat helyetteseik végezték el,1233 kivéve az udvarmestert, aki maga látta el tisztségével járó kötelezettségeket. Más európai uralkodói udvarokkal szemben a magyar király udvarában nem váltak örökletessé ezek az udvari méltóságok. Az udvar elöljárója az udvarmester volt, közvetve az étkezési ceremóniákat is ő irányította. 1490-ben létesítették a tőle független új udvari méltóságot, a kamarásmestert (magister cubiculariorum domini regis), aki a királyi kamarások (cubicularii) elöljárója lett, így ő parancsolt „mindazoknak, akik a király kamrájában (azaz lakóhelyiségében) szolgálnak."1234 A középkori magyar királyi udvar mellett, amikor volt királyné, mindig létezett egy királynéi udvar is. A királyné az ország egyik leggazdagabb birtokosa volt, ezért udvara nem függött a királyi gazdaságtól, és így nem is szerepel a királyi számadásokban. Mégis tudható, hogy udvarában hasonló udvari tisztségek léteztek, mint a királyéban: volt udvarmester, asztalnokmester, voltak kamarások.1235 1231 Vukov, 2004. 36. p. 1232 Kubinyi, 1995. 316. p. 1233 Kubinyi, 1990b. 63., 320. p. 1234 Kubinyi, 1995.317-318. p. 1235 Kubinyi, 1995.310. p. 214
