Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK
Az étekkészítés és az étkezés terei A királyi rezidenciák Luxemburgi Zsigmond 1405 és 1408 között Visegrádról Budára helyezte a Magyar Királyság székhelyét, majd 1410-tól jelentó's építkezésekbe fogott, hogy a budai várat rangjához méltó rezidenciává alakíthassa, és alkalmassá tegye különböző' országokból érkező követek, vendégek lenyú'gözésére. Zsigmond gótikus palotáját I. Mátyás késő gótikus és reneszánsz stílusban alakította át. Luxemburgi Zsigmond - bár már Budát tekintette székhelynek - szívesen tartózkodott Visegrádon és építkezéseket is folytatott, természetesen gótikus stílusban. Ekkor épült például az északkeleti palotaszámy. Zsigmond halála után egy ideig elhanyagolták Visegrádot, majd I. Mátyás király 1476 után hozzáfogott a palota újjáépítéséhez és vidéki rezidenciaként használta a késő gótikus stílusban megújuló épületegyüttest. ,A visegrádi udvar számos büszke palotából és egyéb pompás épületből áll, háromszázötven szobája és terme egy és ugyanazon időben négy királyt fogadhat be, azoknak összes kíséretével és szolgaszemélyzetével. A palotákat szebbnél szebb kertek veszik körül; csodálatraméltó remekmű a múzsák kútja is, melyből vörös és fehér bor folyt.. ..A visegrádi udvar kétségtelenül fölülmúlja a többi országok efféle épületeit, jóllehet sok országot bejártam, de ily díszes és fényes palotákat sehol sem láttam. A párisi parlamentben csak egyetlen termet láttam, mely aranyozott deszkákkal és gerendákkal volt kirakva, holott nálunk Budán és Visegrádon temérdek ilyen pompás szoba létezik.” (Oláh Miklós: Magyarország leírása, 15 3 6.)1224 A török korban teljesen elhanyagolták és a 18. századra romjait már a föld is betakarta. A 19. század elején kezdték feltárni és rekonstrukciója a mai napig tart. Diósgyőr I. Lajos király idején Visegrád és Zólyom mellett még harmadik királyi székhelyként szolgált. Zsigmond idején háttérbe szorult szerepe, majd 1424-ben második feleségének, Ciliéi Borbálának adta jegyajándékul, és ettől kezdve a mindenkori királynék jegyajándéka lett, a királynők lakhelyévé vált. II. Lajos felesége, Habsburg Mária élt itt utoljára. Ettől kezdve - bár királyi tulajdonban maradt - már inkább csak végvárként szolgált. A királyi konyhák A középkori magyar várak gazdasági jellegű tereiről, köztük a konyhákról nagyon kevés az ismeretünk.1225 Nincs ez másképp a budai királyi konyhákkal sem: építésük időpontjáról és elhelyezkedésükről alig tudunk valamit. A Hartmann Schedel-féle Világkrónikában (1493) látható, a budai várat ábrázoló metszeten hat darab hatalmas piramis és kúp alakú kürtő látszik a feltételezett konyhaszárny fölött. Ezt a konyhaszárnyat az ásatások során még nem sikerült rekonstruálni.1226 1224Szamota, 1891. 523. p. 1225 Feld, 2002. 24., 58. p. 1226 Gerő, 1994. 114. p. 211
