Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
rában (1612) is mindössze hét ezüstpalackot írtak össze. Ezek közül kettő volt kinnjáró: egy saját magának, egy pedig feleségének szolgált mindennapi használatra. Emellett volt egy ezüst pincetokja nyolc palackkal, amelyekről nem derül ki, hogy milyen anyagból készültek.1031 Esterházy Miklós nádor (1645) kincstárában egy ezüstpalackot jegyeztek fel, 1032 akárcsak fia, István pohárnokánál (1641).1033 A kevésbé rangos főurak udvarában csak ón- vagy üvegpalackba töltötték az italokat. Batthyány I. Ádámról például tudható, hogy 1634-ben még őnpalackba, 1636-ben már üvegpalackba hozatta fel a borát.1034 Egyetértünk Radvánszky Béla azon megállapításával, hogy a korszakban az üvegpalackok „nem mentek ritkaságszámba”,1035 hiszen a korabeli főúri leltárakban gyakran fordulnak elő. A palackokon belül megkülönböztették az ún. pincetokba való palackot. A palackok e hasábos testű, rövid és szűk nyakú típusa a 16. és 17. század fordulóján alakulhatott ki, és arra szánták, hogy pincetokba helyezve alkalmas legyen a bor vagy sok esetben vélhetőleg égetett szesz nagyobb távolságra való biztonságos szállításához.1036 Ugyanakkor egyes udvarokban ebben vitték fel a földesúr asztalára való bort a pincéből az ebédlőpalotába.1037 A palackok méretét ritkán jelzik az összeírások. Batthyány I. Adám udvarában maga és familiárisai számára kétpintes (3,41), felesége számára egypin- tes (1,6 1) palackba töltette a borát.1038 Meg kell még említenünk, hogy palackban tartottak faolajat is, például faolajhoz való ónpalackot írtak össze Bónis Ferenc pohárszéki edényei között.1039 Az ilyen palackban tartott faolajat étkezés közben, például saláták ízesítésére használták (a konyhában használt faolajat pedig többnyire faáltalagban tárolták).1040 Kanna Kiss Erika szerint feltehetőleg a koraújkorban „minden hengeres testű, samíros fedelű, fedélbillentős, füles edényt kannának neveztek". A palacktól két alapvető tulajdonságban különbözik: egyrészt a palacknak soha sincs füle, másrészt a kannának csuklós (samíros) fedele van és nem letekerhető.1041 1031 Maga a pincetok is a sótartók között van felsorolva. Radvánszky, 1879a. 172. p. 1032 Thaly, 1883. 760. p. 1053 MNL OL P 108 Repositorum 12. Lánzsér várbirtokra vonatkozó iratok. Inventáriumok. Esterházy István javainak leltára annak halálakor (1641). 1034 Memóriáié 1634- Memóriáié, „Az Uyvary prevendasok felöl." 1636. október 21. (Fersteticz Pálnak) Memóriáié. A szalónaki rohonci prevendasok felől. 1637. május 17. Instructiók. 42. 254-; Memóriáié. A két várnál lév'i praevendásokról. 1638. május 17. MNL OL P 1322 Instr. no. 42., 215-217., 226., 254., 215.) 1035 Radvánszky, 1896. 454. p. 1036 Borsos, 1974. 55. p. 1037 Lásd Nádasdy Ferenc bortöltőjének szóló utasítását, illetve Erdődy I. György és Batthyány Erzsébet lakodalmát, ahol a főborokat ugyancsak pincetokba helyezett palackokban kellett felhordani. Koltai, 2001. 100. p.; MNL OL P 1322 Föld. fám.) 1038 Memóriáié Szarka Gábornak. 1635. MNL OL P 1322 Instr. 32. 1034 Komáromy, 1886b. 581. p. 1040 Például Rohoncon (1634) MNL OL P 1322 Lelt. 76/a. 1041 Kiss, 2002. 31. p. Függelék II.
