Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

együtt.617 Nem csoda tehát, ha előszeretettel küldözgettek egymásnak finomabbnál finomabb dinnyéket. Kanizsai Orsolya is dinnyével csalogatta egyszer haza férjét (1546) mondván: „Továbbá én is küldtem K[egye]dnek vagy hat dinnyét; de K[egye]d megbocsássa, többet nem küldök, mert rászoknék K[egye]d és itt az cellában feledne K[egyed]d enge- met; ide várom kegyelmed az javára.”618 Kanizsai Orsolya dinnyéje nemcsak férje tetszését nyerte el, hanem a királyét is, így a főrangú hölgy ezzel is elnyerte a pályát (1567) az udvarban.619 Rákóczi Lászlónak általában szerencsi uradalmából küldtek dinnyét július közepétől szeptemberig.620 A dinnyét főleg frissen szedve, nyersen ették, méghozzá ebéd után, a többi gyümölcs előtt.621 A görögdinnyét azonban nemcsak nyersen fogyasztották, hanem készítettek belőle dinnye liktáriumot (dzsemet) is.

A dinnyének több fajtáját termelték: a nyári, avagy sárgadinnyét, az őszi és a telelő görögdinnyét. A ma különösen hangzó telelő dinnye titka az volt, hogy a görögdiny- nyét megérése után még rajta hagyták a szárán, és csak később szedték le.622 623 A telelő dinnyéket azután egész télen fogyasztották. A nagy dinnyekedvelő Nádasdy Tamásnak felesége, Kanizsai Orsolya még januárban (1559) is küldött dinnyét. A nagy hidegre való tekintettel Nádasdy arra intette párját, hogy „az dinnyét jól betakarják, hogy az hideg meg ne vegye és meg ne törődjék.”621

Meggy, cseresznye, szőlő, barack, szőlő. E gyümölcsök fogyasztásának rendje abban közös, hogy amikor termett, bizonyosan sokat ettek belőlük, de ennek kevés nyoma maradt. Érésük idején szerepelnek a városban vásárolt élelmiszerek között, a levelezésekben is meg-meg említik őket, mint kért vagy küldött gyümölcsöt, igaz, nem olyan gyakran, mint az almát vagy a körtét. A barackot és a meggyet pedig tartósítva télen is jelentős mennyiségben tárolták.

Eper. Ekkoriban még nem telepítették a veteményeskertekben az epret, így fogyasztását még nehezebb megragadni. Ilyen kivételes eset, amikor Esterházy Miklós családjával Stubnyán nyaralt, és a harminchat nap alatt (1640. május 19. és június 25. között) tizenkétszer vettek számukra epret, amivel ez lett a leggyakrabban vásárolt gyümölcs az étkezésében.624 A Bécsben tartózkodó ifjú Esterházy Istvánnak (1641) május végén vettek szinte naponta.625

,A? Epery, noha nem szinte a’ kerti vetemények-közzé-való gyűmölch; hanem inkább erdei, és mezei: mert a’ Réteken, a’ bokrokk- között, a' szőlők lábjában, az sövény- melleit, eleget talál ember, mindazonáltal, ha a’ kertben ültetik, és kivált-képpen-való bajmobdással bánnak vele, sokkal nagyobb, és édesseb lészen: a’ ki az embernek hasznos, és egésséges eledele."626

6l7Szamota, 1891. 551. p.

618 Károlyi, 1882. 76. p.

619Takáts, 1917. 391. p.

620Horn, 1990. 16., 28., 51., 56., 62., 149., 155., 157., 173., 240., 305. p.

621 Lippai, 1966. 188. p.

622 Lippai, 1966. 187. p.

623 Károlyi, 1882. 32. P.

624 MNL OL P 123 Gazdasági iratok. Stubnyai hévízben való költségeknek extraxtusa. (1640. április 29-jú- nius 27.) (mikrofilm 4690.)

625 MNL OL P 123 Gazdasági iratok.

626 Lippai, 1966. 203. p.

115