Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
szítését. E teendők elvégzésével Dobrovics Ferenc mérnököt bízták meg. Az új városrész gerincét egy E-D irányú útvonal - az 1873-tól Óvoda, 1906-tól II. Rákóczi Ferenc néven szereplő utca - alkotta, amely a Hosszú utcától az egykori lóvásártérig húzódva kettészelte az egész negyedet. Eme fő közlekedési útvonal északi kiindulási pontját a városvezetés közvetlen összeköttetésbe kívánta hozni a főpiacról kivezető Mészárszék utcával, azonban a Hosszú utcában már létező óvoda épület ezt megakadályozta. Ennek lebontása szóba sem került, így az új főút tengelyét kellett kissé nyugatabbra helyezni. A két utca szerves kapcsolódása azonban ezzel az eltolással lehetetlenné vált, ami napjainkig ható közlekedés-szervezési problémák gyökerévé vált. Az eredeti tervekhez képest a K-Ny-i irányú első keresztutca - az 1873-tól Torna, 1906 után Zrínyi Ilona utca - nyomvonala is módosult. Az érintett telektulajdonosok kérésének megfelelően a belvárostól valamivel nagyobb távolságban jelölték ki végleges helyét. Az utcahálózat szerkezetére vonatkozóan a közgyűlés előírta, hogy az É-D-i irányú főútvonal és az azt keresztező két utca egymásra merőlegesen húzódjon. A két főutca metszéspontjában egy 1500 öl2 kiterjedésű, piacok tartására alkalmas helyet alakítottak ki (Batthyány Lajos tér), minden bizonnyal a zsúfolt városközponti főpiac tehermentesítésének szándékával. Az eredetileg kereskedelmi igények miatt életre hívott szimmetrikus oblongum alaprajzú tér egykori funkcióját már régen elveszítette, jelentősége napjainkban városesztétikai szempontból kiemelkedő. A városrész déli határát a lóvásártér vonalában meghúzott második keresztutca, a későbbi Légszeszgyár utca jelölte ki. Az utcahálózat végleges terveit a közgyűlés instrukciói alapján a Szépítő Bizottság, illetve Dobrovics kollégája, Auer Ferenc készítette el, 1870 tavaszán.241 A kidolgozott rendezési tervet, térképet, illetve a mérnöki területszámításokat a bizottság a közgyűlés elé terjesztette, amely azonnal intézkedett a kivitelezésről, „hogy a város naponta nagyobb mértékben mutatkozó népesedése folytán tapasztalt lakhelyiségek hiányán segítve legyen, s az építkezésnek tér nyitassék.”242 Az É-D irányú főutca megnyitása érdekében az óvoda telkéből megvásárolták a szükséges 1700 öl2-es részt, a már megállapított egységáron, 4560 Ft-ért. Az új városrész déli peremén fekvő városi szántóföldet kivonták a művelés alól, majd az utcatérbe eső rész kihasítása után fennmaradó területet házhelyekké parcellázták, csakúgy, mint az utcák mentén sorakozó többi, újonnan megvásárolt telekrészt. A város Batthyány Fülöppel, a szabályozott térségtől keletre elterülő Szőkeföldi uradalom birtokosával is csereszerződést kötött, a későbbi Fürdő utca vonalának szabályozása érdekében. A végleges rendezéshez 1872-ben újabb 687 öl2 földterületetet vásároltak 2 Ft-os egységáron.243 Az utcák tényleges megnyitása, illetve a bizottság által kimért építési telkek értékesítése 1870 májusában indult meg, s még ebben az évben megkezdődtek a magánépítkezések is. Az építési telkeket a város nyilvános árverésen értékesítette. Bár a licit végeredményéről nincsenek információk, az egyértelmű, hogy a földterületek egységárában az utcanyitás révén nagyarányú értéknövekedés állt be. Az építési telkek kikiáltási ára ugyanis kétszeresen-háromszorosan múlta felül azt az összeget, amennyiért a város korábban a 241 VaMLSzvk. Kjkv. 25/1869., 17/1870; VaMLSzvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 2/1870., 7/1870., 12/1870.; Brenner, 1959. 164. p.; Feiszt, 1995. 52, 57., 70., 78. p. 242 VaML Szvk. Kjkv. 4/1870. 243 VaMLSzvk. Kjkv. 25/1869., 4/1870., 6/1870., 7/1870., 38/1872., 107/1875. 92
