Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
készítette el. A palántáskertek helyén hét házhelyet alakítottak ki, a telek egy részét a Hosszú és a Rumi utca kiszélesítésre használták fel.236 A palántáskertek házhelyekké alakítása csak főpróbája volt annak a nagyszabású tervnek, amely 3 évvel később körvonalazódott, és a térségben egy egész városrész kialakítását irányozta elő. A déli városrész létrehozásához a közvetlen impulzust 1868-ban egy város- rendezési kérdésektől teljesen független esemény, a tervbe vett új városháza építésének ügye adta meg. Az építkezés tetemes költségeit ugyanis a közgyűlés az „alsó-kertaljai földek” déli peremén, illetve a régi lóvásártér északi szegélyén húzódó, jelentős kiterjedésű városi tulajdonú ingatlanok eladásából kívánta előteremteni.237 Ahhoz azonban, hogy ezt a földterületet valóban kedvező áron, építési telekként értékesíthessék, a környéken új utcákat kellett nyitni. Az alsó-kertaljai tömböt ezért egy nagyjából É-D irányú és egy erre merőleges K-Ny-i tengellyel négy kisebb részre szándékoztak hasítani, lehetővé téve ezzel a belső területek forgalmi feltárását és beépíthetőségét. A település pénzügyi gondjainak megoldásán túl „a naponta élénkülő kereskedelmi forgalom, a város emelkedő népesedése”,238 azaz a lakásínség is elengedhetetlenül szükségessé tette új utcák megnyitását, amelyre legalkalmasabb helyszínként e déli térség kínálkozott. A terv kivitelezéséhez ismét magántulajdonban levő telkeket kellett megszerezni. A közgyűlés elrendelte az óvoda épület mellől a lóvásártérig húzódó telek teljes hosszúságában történő megvásárlását, illetve az erre merőlegesen, a Rumi és a Szőkeföldi utca összekötését biztosító keresztutca vonalába eső telkek megvételét. A házhelyek kijelölését a Szépítő Bizottmányra bízták.239 A kiküldött bizottság 1869-ben terjesztette be jelentését a városnak, a terület birtokosaival lefolytatott tárgyalások eredményéről. A közgyűlés a kialkudott vételárakat elfogadta, és elrendelte az utcák megnyitásához és a szabályos házhelyek kiméréséhez szükséges földdarabok megszerzését, a „kisajátítások” végrehajtását. A forrásokban szereplő „kisajátítás” szó alkalmazása félrevezető, mert valójában itt nem a mai fogalmaink szerinti „erőszakos” kisajátítási eljárások zajlottak le, hanem megegyezésen alapuló egyszerű adásvételek. A korabeli törvényi szabályozás ugyanis utcanyitások esetén még nem biztosított a városnak kisajátítási jogot. A birtokosokkal - egy ingatlan kivételével - problémamentesen sikerült egyezségre jutni. Az E-D irányú utca belváros felé eső szakaszának kialakítását lehetővé tevő óvoda melletti telekrészekért 2 Ft 70 kr, a keresztutca vonalába eső földekért 1 Ft 50 kr öl2-enkénti árban állapodtak meg a tulajdonosokkal. A városrészt átszelő keresztutca nyugati végén, a Rumi utcai becsatlakozási pontnál elhelyezkedő telek megszerzése azonban váratlan nehézségekbe ütközött. Az ingatlan tulajdonosa, a Ritter család ugyanis a telek stratégiai fekvését kihasználva elfogadhatatlanul magas árat szabott meg. A számukra megajánlott, a korabeli telekárakhoz viszonyítva kiugróan magas, 5 Ft/öl2-es egységárat visszautasítva öl2-enként 15 Ft-ot követeltek. A 10 öl2-es terület 550 Ft-os vételárát a városi pénztár nem tudta finanszírozni. Az ismé236 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 19/1865., 20/1865., 31/1865., 32/1865. 237 Az 1857-es kataszteri térképen a városi földek a terület déli részén láthatóak, egybefüggő, zöld színű, kifli alakú területként. Az 1862. évi várostérképen az egykori lóvásártér elhelyezkedése is tanulmányozható. Vö. VaML Térképgy. Kát. térk. Szombathely, 1857.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1862.; VaML Szvt.Tir. 493/1861. 238 VaML Szvk. Kjkv. 40/1868. 239 Uo. 90
