Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)

VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK

A vasút megjelenése nem csak a település gazdasági, közlekedési pozícióit erősítet­te meg, hanem közvetlen indukáló szerepet játszott a szisztematikus városrendezési tö­rekvések megindulásában is.19’ A város közgyűlésén első alkalommal 1864-ben, a vasút közelgő megnyitása kapcsán vetődött fel, hogy„a város elhelyezési tervét” időszerű lenne elkészíteni. Horváth Mihály ügyvéd elnökletével egy 18 tagú bizottságot hoztak létre a tervek kidolgozására, amelyben Dobrovics Ferenc mérnök, Brenner János, Holczheim Károly, Hötzl József, Nigszty József, Gálos Ferenc építőiparosok mellett agilis városi kép­viselők, és értelmiségiek is helyet kaptak.* 196 A szóban forgó „szépítészeti és építészeti választmány” javaslatát a közgyűlés 1864 novemberében hagyta jóvá, elhatározva, „hogy a város terjedelmére a mennyire lehet, négyszögű és arányos rendes alakban tagositassék, és körvonalaztassék, s a keleti vonalt a jelenleg épülő vasút, az éjszakit a vaspályától kezdve a községi ország úton, magazini dűlőn, és rohonczi utón keresztül a városi káposztás földek alsó szélén a kendereskerti téglaszinig húzandó vonal, innen a helybe vezető község utón, kövi dűlőn, nárai utón és plébános major aljai dűlőn keresztül körülbelül a puska poros toronyig a nyugati vonalt, és innen a Kismező dűlőn, a Körmendi ország út és perént folyón keresztül az úgy nevezett lóvásár téren, és szőkeföldi major földeken át vezetendő vonal, a déli határvonalt képezze"'97 (Ez a szabályos négyzet alakú terület a mai városra vetítve a következő - 1864-ben természetesen még nem létező - utcák mentén rekonstruálható. Keleti oldalát az észak-déli irányban elnyúló vasúti pálya jelölte ki. Északon a szabályozási vonal a vasúttól a mai Engels Frigyes utca nyomvonalán át a Tófürdőig húzódott, ahon­nan délre fordulva a Szent László király és a Géfin Gyula utcák közötti háztömb közepét átszelve egyenesen haladt a mai Laky Demeter utcáig, kijelölve ezzel a nyugati határvo­nalat. A déli szabályozási vonal innen indult tovább keleti irányba, a Szent Flórián körút bevezető szakaszának egyenes meghosszabbításában egészen a vasúti sínekig.) A terve­zet nagy vonalakban kijelölte a város határát, terjeszkedési irányait. A bizottság javasol­ta továbbá, hogy az említett szabályozási vonalon belül eső Szőkefölde, Szentmárton és Operint községeket idővel csatolják Szombathelyhez.198 A körülhatárolt térség felméré­sére, az utcák és terek feltérképezésére, a részletes szabályozási vonalak meghatározására Dobrovics Ferenc mérnököt és Hötzl József építészt kérték fel. E „városi általános terv” részeként szándékozták elkészíteni az utcai vízelvezető csatornák és a járdahálózat fej­lesztési tervét is, amelynek előfeltételeként felkérték a vármegyei kir. Államépítészeti Hivatalt a lejtmérések elvégzésére, a város költségére.199 A megbízott tervezők számára a bizottság követendő szempontokat, illetve célkitűzéseket is megfogalmazott az utca­hálózat rendezésével kapcsolatban. Általános elvárásként az összes utca esetében szük­ségesnek látták a szabályos építési vonalak kitűzését, hogy a jövőben azon belül, vagy kívül ne lehessen többé építkezni. A bizottság részletes javaslatot is kidolgozott, hogy az egyes utcákban hol tartaná szerencsésnek a szabályozási vonalak meghúzását. A város külterületek felé irányuló terjeszkedési igényére hivatkozva elvárták a tervezettől, hogy 195 196 197 198 199 VaML Szvk. Kjkv. 10/1864., 22/1864. VaML Szvk. Kjkv. 10/1864. VaML Szvk. Kjkv. 25/1864. VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 1/1864. VaML Szvk. Kjkv. 22/1864. 79

Next

/
Thumbnails
Contents