Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
településszerte programszerű fásításokat indított. Növekedtek az útépítésre, városszépítésre és építkezésekre fordított összegek. Lezárult Operint és Szentmárton csatlakozási folyamata, s emiatt módosították az önkormányzati szabályrendeletet, bevezették a városi mérnöki állást. Az adminisztráció minden területen szakszerűbbé vált. Ügyviteli szabályzatokat dolgoztak ki a városi hivatalok részére, tömegével születtek a szabályrendeletek, megélénkült a szakbizottsági eló'készítő munka. A polgármester meghonosította a közgyűlési beszámolók gyakorlatát, rendszeresen informálva a képviseló'ket az elvégzett feladatokról, a folyamatban levő' ügyek állásáról. A megnövekedett kiadások és a költség- vetési hiány emelkedése miatt a kézzelfogható eredmények ellenére a polgármesternek jelentó's ellenzéki tábora alakult ki, politikáját komoly támadások is érték. A mindössze 2,5 éves szolgálati idő után, 1887-ben országgyűlési képviseló'vé választott polgármester távozásakor egy mozgásba lendült várost adott át utódjának.14' 1887-tól kezdődően 5 éven keresztül Szabó Ernő töltötte be a polgármesteri tisztet. A közhangulat azt kívánta, hogy „a város élére ismét egy tetterős, czéltudatos /érffu”147 148 kerüljön, aki a reformokat tovább viszi. Szabó Ernő - Éhen Gyulához hasonlóan - a Varasdy Károly polgármester mellett feltűnt új generációt képviselte, aktív szerepet vállalva a fejlesztési tervek kidolgozásában. Tanácsnokként, a Szépítő-, a Kaszárnya-, és a Kövezetvám Bizottság, valamint az iskolaszék tagjaként segítette elődje programjának végrehajtását. Személyében olyan embert ültettek a polgármesteri székbe, akitől joggal remélhették, hogy' folytatja a megkezdett munkát. A képviselők tehát - a pénzügyi terhek növekedése ellenére - jónak ítélték Varasdy tevékenységét és a kijelölt útirány követését látták üdvösnek. Ugyanakkor Szabó Ernő olyan megterhelt pénztárat vett át, aminek rendbetétele nem volt vonzó feladat. Szombathely dualizmus kori történetében első alkalommal fordult elő, hogy a város pótköltségvetés elfogadására kényszerült.149 Az előző korszak örökségéből több értékes elemet sikerült átvenni. Töretlenül folytatódott a kiterjedt szabályrendelet-alkotás, továbbélt az éves polgármesteri beszámolók gyakorlata is. A közegészségügyi helyzet kezelése deklaráltan a prioritások között maradt, és nemcsak jelszavak, hanem a gyakorlat szintjén is. Elkészült a törvényszéki palota, az új állatvásártér, felavatták a lovassági laktanyát, és ennek modern betoncsatornáját.150 Az utak karbantartására, minőségük megőrzésére továbbra is figyelmet fordítottak, de érdemi előrelépésre már nem futotta. Az általános városszabályozási terv kidolgozásától is pénzhiányra hivatkozva álltak el. A járdakövezés ügye a polgármester szóhasználatával élve a korszakban „stagnált”. Bár a kiadások továbbra is magasabbak maradtak a korábbi években megszokottnál, de a beruházásokat visszafogták, ami a korábbi nagyvonalú fejlesztések megtorpanását jelezte. Varasdy korszakához viszonyítva a fejlődés lendülete 147 VaML Szvk. Kjkv. 22/1885., 37/1885., 38/1885., 39/1885., 55/1885., 57/1885., 61/1885., 64/1885., 73/1885., 85/1885., 89/1885., 91/1885., 1/1886., 11/1886., 12/1886., 23/1886., 30/1886., 32/1886., 36/1886., 50/1886., 52/1886., 64/1886., 65/1886., 91/1886., 1/1887., 7/1887., 63/1887.; Városi ellenzék. = Vvm., 1901. márc. 29. 2. p.; Katona, 2006b. 78. p. 148 Sár. = VL, 1887. nov. 10. 2. p. 149 VaML Szvk. Kjkv. 33/1885., 34/1885., 37/1885., 39/1885.; 67/1887., 68/1887., 69/1887., 33/1888., 86/1888., 3/1889., 46/1889., 22/1894.; Sár. = VL, 1887. nov. 10. 2. p. 150 VaML Szvk. Kjkv. 12/1888., 14/1888., 21/1888., 112/1888., 119/1888., 124/1888., 3/1889., 11/1889., 59/1889., 67/1889., 92/1889., 6/1890., 8/1890., 30/1890., 73/1890.; 1/1891., 23/1891., 26/1891., 42/1891., 98/1891., 106/1891. 61
