Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
ben Szombathely 1890-ben újabb kedvező ajánlatokkal próbálta elnyerni a kormányzat jóindulatát, ígéretet téve arra, hogy a székház felépítésén túl az ide települő bírák és ügyészek számára több éven át lakhatási támogatást fog nyújtani. Bár a város minden kapcsolati tőkéjét igénybe vette, és a „vármegye nagyjai” is közbenjártak a cél érdekében, az erőfeszítéseket ezúttal nem koronázta siker, a regionális szerepkört biztosító ítélőtábla nem került Szombathelyre. A hivatalos indoklás szerint a településen tapasztalható lakáshiány miatt hiúsultak meg a város tervei.81 A szombathelyiek csalódottságát csak némileg enyhítette az a körülmény hogy 1889 októberében a vármegyei hatáskörű királyi törvényszék új helyszínre, a vármegye és az állam együttműködésében felépült Szily János utcai palotába költözhetett.82 1890-ben a város jelentős hivatallal gazdagodott. A kormányzat a pénzügyigazgatóság, adóhivatal és pénzügyi bizottság központját kívánta Szombathelyre helyezni. A város önként ajánlkozott a szükséges épület biztosítására, és nagy összegű hitelt felvéve, 1891-re felépítette az impozáns székházat.83 1888-ban a kormányzat tervbe vette, hogy országszerte vidéki államvasúti üzletvezetőségi központokat hoz létre. A város azonnal reagált, és feliratot intézett a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz, az egyik ilyen intézmény ide telepítése érdekében.84 A „legbefolyásosabb vezérférfiút”, Széli Kálmánt is felkérték, hogy kapcsolatait felhasználva vesse latba erejét a város ügyében.85 1889-ben küldöttséget menesztettek a minisztériumba, és a vármegyei közgyűlés is kérvényt terjesztett fel, hogy a dunántúli központot a vármegyeszékhelyre helyezzék.86 Ekkor még nem alakultak túlságosan bíztatóan a kilátások, Baross Gábor ugyanis kijelentette, hogy az igazgatóságot „magasabb vasúti érdekek figyelemben tartásával... kénytelen lesz Győrött elhelyezni.”87 Több eseménytelen év leforgása után a már-már feledésbe merült ügyben hirtelen kedvező fordulat állt be. 1893 októberében dr. Török Sándor polgármester a városi közgyűlésen arról tájékoztatta a képviselőket, hogy „a hírlapokból és közbeszédből is értesültek ... hogy az államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetőségének kihelyezése"88 89 tervbe lett véve. Tekintettel arra, hogy „Szombathely vasúti hálózata folytán azon városok közé tartozik, melyek az üzletvezetőségre igényt tartanak” 89 a polgármester indítványára újabb küldöttséget választottak, hogy „a magyar kormányt, s az egyes befolyásos személyeket a város érdekeinek”90 támogatására megnyerjék. Ezúttal Ernuszt Kelemen országgyűlési képviselőt is megkeresték, aki közbenjárást ígért a kereskedelemügyi miniszternél.91 81 VaML Szvk. Kjkv. 26/1890. 82 VaML Szvk. Kjkv. 1/1876., 4/1876., 94/1876., 43/1880., 46/1889., 53/1889., 5/1890., 6/1890., 15/1890., 26/1890.; A királyi tábla ügyéhez. = Vvm., 1890. febr. 2. 2. p.; Helyi érdekek harcza. = Vvm., 1890. febr. 9. 1. p.; Kárpáti, 1894- 303. p. 83 VaML Szvk. Kjkv. 39/1890., 81/1890., 96/1891. 84 VaML Szvk. Kjkv. 68/1888. 85 VaML Szvk. Kjkv. 3/1889. 86 VaML Szvk. Kjkv. 12/1889.; Vasvármegye törvényhatóságának közgyűlése. = Vvm., 1889. febr. 24. 2. p. 87 Vasvármegye és Szombathely város küldöttsége Budapesten. = Vvm., 1889. márc. 3. 5. p. 88 VaML Szvk. Kjkv. 65/1893. 89 Uo. 90 Uo. 91 VaML Szvk. Kjkv. 85/1893. 49
