Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
AZ INFRASTRUKTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ EREDMÉNYEI
a közgyűlésben is komoly visszhangra talált. 1910-ben a város tervbe vette a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. megvásárlását, illetve alternatívaként egy önálló áramfejlesztő telep létrehozását.1168 A vállalkozás végül a magántó'ke ismételt ellenállása és a település anyagi erejének korlátái miatt nem valósult meg. A város törekvéseinek meghiúsulását Brenner Tóbiás polgármester a realitások talaján maradva 1912-ben e szavakkal értékelte: „azt a meggyőződést valljuk, hogy a közegészségügyi, köztisztasági, közélelmezési, világítási és közlekedési üzemeket községesiteni kell, de csak akkor és ott, amikor és ahol annak meg van a lehetősége. Ahol azonban valamely üzem községesitése csak nagy anyagi áldozatokkal jár, ott le kell mondani s a vállalkozóval kötendő szerződésben kell gondoskodni azon közérdekek megóvásáról, amelyek a világítási, közlekedési stb. üzemekhez fűződnek. Ahol az üzemek városi kezelésbe vétele kivihetetlen, ott csak puszta jelszó marad, jelszavakért pedig nem szabad a város polgárainak anyagi romlást okozni.”1169 A községesítés ideája azonban a kudarcok ellenére is kitörölhetetlenül gyökeret vert a közgyűlési képviseló'kben. A város pénzügyi helyzetének javítása, illetve többletjövedelmek becsatomázása érdekében 1908-ban megalapították a városi zálogházat, majd 1911-ben a községi takarékpénztárat, hangot adva azon meggyőződésüknek, hogy „egy modem város ...jogosított, sőt jövedelmei fokozása céljából kötelezett is az ipari, kereskedelmi, forgalmi és gazdasági élet terén felmerülő közszükségletek ellátására a magánvállalatok mellett is hasonló célú intézmények, üzemek /elállítására.”1170 Az 1. világháború időszakában a községi szocializmus másik arca került előtérbe. A háborús viszonyokra tekintettel már nem elsősorban nyereségtermelési célzattal alapítottak újabb közszolgáltató vállalatokat, hanem a szociális gondoskodás jegyében, a lakosság élelmezése és a közellátás jobb megszervezése érdekében. 1915-ben városi műjéggyár, a húsellátás javítására városi sertéshizlaló telep és húspároló üzem létesült. 1916-ban a tejellátás megszervezésére városi tejcsamok, a lakosság zöldség- és gyümölcsellátásának és az árak hatósági kontrolljának biztosítására hatósági ellenőrzés alatt működtetendő árusítócsamok építését vették tervbe. 1918-ban községi temetkezési vállalat megalapítása is napirendre került.1171 A „községesítés” elvi és gyakorlati propagálásával a 19-20. század fordulóján Szombathely aktív szerepet játszott az akkoriban még Nyugat-Európában is korszerűnek számító eszme magyarországi meghonosításában. Hogy e propagandamunkára milyen nagy szükség volt, azt jelezte a hazai városi tulajdonú vállalatok európai összehasonlításban meglehetősen alacsonynak számító aránya. A községesítéstől való idegenkedés tipikus példája volt, hogy az infrastrukturális szempontból fejlettnek számító Sopron még a minisztériumi szakértők kifejezett ajánlása ellenére sem volt hajlandó házi kezelésben létesíteni vízmüvét az 1890-es években.1172 A szombathelyi példa, majd a Bárczy-éra alatt Budapesten is gyakorlatban megvalósult községesítési törekvések hathatósan hozzájárultak a hazai városvezetők mentalitásának megváltozásához. 1907-ben a Vasvármegye így tudósított a modem 1168 VaML Szv. MH lg. ír. V. 106/1900.; Éhen Gyula 1909. évi előterjesztése, Simon Pál magángyűjteménye; VaML Szvk. Kjkv. 5/1910.; Kalocsai, 1995. 45. p.; Melega, 2001a. 40-47. p. 1169 VaML Szv. pg. Közig. it. III. 245/1912. 1170 VaML Szvk. Kjkv. 62/1911. 1171 VaML Szvk. Kjkv. 94/1912., 31/1915., 32/1915., 36/1915., 70/1915., 1915. aug. 5. pm. nap. el. besz., 43/1916., 111/1916., 145/1916., 179/1916., 4/1917., 1917. aug. 2. pm. nap. el. besz., 170/1918., 1918. ápr. 4- és nov. 21. pm. nap. el. besz. 1172 Barcza, 1891.5. p. 386
