Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
AZ INFRASTRUKTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ EREDMÉNYEI
zették, a csatornák becsatlakozó csöveit sok helyen egészen az üres házhelyek széléig kiépítették. A vízvezeték eleve nem a korabeli lakosság, hanem - a kibővítés lehetó'ségének biztosításával - egy 30 ezres város igényeinek megfelelően készült.1162 A Vasvármegye című helyi újság hasábjain így írtak erről: „...A csatornázás, vízvezeték és útépítés nem szorítkozott ... kizárólag a teljesen beépített és lakott területre, hanem végigvonul mind azon vonalakon, melyeknek betelepítése a közeli évtizedekben joggal remélhető.”'163 A dualizmus korában a hazai településekre éppen ezzel ellentéte tendencia volt jellemző, költségtakarékossági okok miatt csak részleges rendszerek épültek ki, legtöbbször csak a belvárosi utcákat közművesítették, a külterületi városrészek falusias állapotban maradtak.1164 A szombathelyi városatyák a létesítmények tervezéskor és kivitelezéskor hosszú távon, a település érdekeit messzemenően szem előtt tartva gondolkodtak. A döntéshozók tisztában voltak a többletberuházások terheivel, de megtérülésével is. Az infrastruktúra-telepítéssel óriási lökést adtak egyes városrészek, illetve az egész település fejlődésének. A város műszaki infrastruktúrája mindennek következtében nemcsak technikai színvonala, hanem komplexitása és kiterjedtsége tekintetében is mintaértékűvé vált. KÖZSÉGESÍTÉS1 TÖREKVÉSEK - KÖZMŰVEK A VÁROS TULAJDONÁBAN A városi vállalkozásként létesített, vagy magántársaságoktól utólag megvásárolt közüzemek elterjedése Nyugat-Európában és Németországban a 19. század második felében már általános jelenség volt, hazánkban azonban e folyamat akkor még csak kezdeti stádiumánál tartott. A községesítési hullám évtizedes késésekkel bontakozott ki. Éhen Gyula a városi tulajdonú közművek elkötelezett híveként a funkcionális értelemben is modernizálódó, szolgáltatásszervező város egyik legkorábbi hazai ideológusa volt. Neki köszönhetően Szombathely a hazai települések sorában az elsők között ismerte fel a közművek községesítésének kedvező hatásait, s törekedett az eszme gyakorlati megvalósítására.1165 A infrastruktúra-fejlesztő program során Szombathelyen minden tekintetben a polgármester modem koncepciója érvényesült. Éhen Gyula a hazai urbanizáció egyik elméleti és gyakorlati úttörőjeként kortársait megelőzve ismerte fel, hogy egy város maga is sikeresen bocsátkozhat olyan vállalkozásokba, amelyekről a közfelfogás addig azt tartotta, hogy azok csak részvénytársasági formában, magántőkével jöhetnek létre (pl: vízművek, gázgyárak). A polgármester a közművek, szolgáltatások működtetését a város feladatának tekintette, s ez az elv vezérelte a modernizációs program lebonyolításakor is. Szombathely ezért maga kezelte csatornarendszerét, vízmüvét és teljes utcahálózatát. Ehen Gyula a községi tulajdonlástól, illetve a hatósági kontrolitól remélte, hogy „... a magánfogyasztó közönség érdeke is megóva lesz-”1166 A fejlesztési program keretében létesült szombathelyi közművek a szó szoros értelmében „köz-művek” voltak, azaz a város tulajdonában és kezelése alatt álltak, s elsődleges feladatuk nem a haszontermelés, hanem a polgárság szolgálata volt. A korszak elsőszámú vízügyi szaktekintélye, Kvassay Jenő is mintául állította a korabeli városok elé 1162 VaML Szvk. Kjkv. 24/1899.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 9. doh.; Közintézményeinkről. = Vvm., 1902. nov. 13. 1. p.; Bodányi, 1910. 6. p. 1163 Közintézményeinkről. = Vvm., 1902. nov. 13. 1. p. 1164 Barcza, 1891. 7-8. p.; Granasztói, 1982. 152. p. 1165 Thirring, 1912. 432-442. p.; Sipos, 1996. 5-11. p. 1166 VaML Szvk. Kjkv. 67/1900. 384
