Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK ÉS A VÁROS PÉNZÜGYEI
tak az adósságállomány növekedéséhez, sőt az 1918-ra 9,5 milliósra növekedett köl- csönállománynak csak a kisebbik fele származott az Ehen-i érából. 1918-ban - Kiskos István polgármester idejében - ráadásul csak egy hajszálon múlott egy újabb 7 millió K-s beruházási célú kölcsön felvétele, amit kizárólag az októberben kitört forradalom következtében kialakult belpolitikai zűrzavar hiúsított meg. Az Ehen Gyula személyes felelősségét hangsúlyozó felfogás hívei elfeledkeznek arról az alapvető tényről is, hogy a polgármester egymaga nem dönthetett a város sorskérdéseiben, és a kölcsönök felvételét elrendelő határozatokat a választott és virilis képviselőkből álló közgyűlés hozta meg. A város gazdálkodásának egészét áttekintve az is nyilvánvalóvá válik, hogy a kiadások drasztikus megugrása nem kizárólag az adósságszolgálati terhek növekedésének a következménye volt. A korszakban igen gyorsan emelkedtek a közigazgatási, oktatási és szociális feladatok ellátásának költségei, és súlyos megterhelést jelentett az állam által a városokra kötelező jelleggel leosztott, de finanszírozás nélküli hagyott feladatok egyre növekvő nagyságrendje is. Ezen túlmenően Szombathely 20. század elején tapasztalható pénzügyi problémái összefüggtek a romló makrogazdasági környezet hatásával, és tipikusan jellemzőnek számítottak a korabeli magyar városhálózat egészére nézve. Az állami segítségnyújtás hiánya, a városok tömeges arányú eladósodása és pénzügyi válságának elmélyülése önmagában elegendő magyarázatot adott a lakosságra nehezedő adóterhek emelésére, ami érthető módon rossz közhangulatot szült Szombathelyen is. Éhen Gyula „védelmében” meg kell még emlékezni arról a tényről is, hogy a polgármester precízen kidolgozta a hitelek törlesztésének konstrukcióit, előre meghatározva azokat a nagyrészt neki köszönhetően elérhetővé vált új bevételi forrásokat, amelyeket az adósságszolgálat céljára le kellett kötni. A kölcsönök felvételekor senki sem számolhatott olyan előre nem látható fordulatokkal, amelyek néhány évvel később a jövedelmek drasztikus elapadását idézték elő. A gazdasági konjunktúra megtörésével, a kövezetvámtételek leszállításával és a fogyasztási adók beszedési jogának állami visszavonásával több 10.000 K-s rendszeres évi veszteség érte a város háztartását, és ezt a hiányt a korabeli viszonyoknak megfelelően csak a lakosságra nehezedő adók emelésével lehetett fedezni.1146 1147 A Vasvármegye című lap a realitások talaján állva 1901-ben a következő, ma is irányadónak tekinthető megállapításokban foglalta össze az egész kérdéskörről, a polgár- mester és a képviselő-testület felelősségéről, a lakosság megterheléséről, és beruházások jelentőségéről alkotott véleményét: „Szombathely város közönségének abszolúte nincsen joga kétségbeesetten sivalkodni a terhek felszaporodása ellen, mivel azoknak összehalmozá- sához a képviselőtestület jóformán egyhangúlag hozzájárult. Továbbá azért sem, mert az élet- belépett nagy reformművek örökértékű, alapvető dolgok, melyek meg is érik, amibe kerültek. Végül tény az is, hogy a város jövendő fejlődésében, forgalmának emelkedésében majd későbbi generácziók bő kárpótlást találnak a most vállalt terhekkel szemben.’’,H1 1146 VaML Szvk. Kjkv. 60/1896., 59/1898., 24/1899., 49/1899., 78/1899., 157/1899., 3/1900., 62/1900., 89/1901., 100/1901., 111/1918., 170/1918., 1918. nov. 21. pm. nap. el. besz.; VaMLSzvsz. Zsz. 1901-1918.; A kövezetvám életbeléptetése. = Vvm., 1899. ápr. 30. 7. p.; A szombathelyi kövezetvám ellen. = Vvm., 1899. szept. 24- 9. p.; Egyeztetési tárgyalás a szombathelyi kövezetvám ügyében. = Vvm., 1900. jún. 3. 4. p.; A szombathelyi kövezetvám végleges díjtételei. = Vvm., 1901. máj. 15. 4. p.; A kövezetvám végleges díjtételeinek életbe léptetése. = Vvm., 1901. máj. 30. 6. p.; Éhen, 1901. 16., 122. p.; Sipos, 1996. 148. p. 1147 A konverzió. = Vvm., 1901. máj. 24- 3. p. 376
