Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK ÉS A VÁROS PÉNZÜGYEI
és további növekedése megállíthatatlanná vált. A járdaburkolási program finanszírozása a mai viszonyok között szinte elképzelhetetlenül nagy feladatot, aránytalanul nagy pénzügyi megterhelést jelentett a város számára. A burkolóanyag beszerzéséhez, a munkálatok költségeinek finanszírozásához a fizetésképtelen házipénztárnak hitelek felvételéhez kellett folyamodnia, s ezzel egyidejűleg a pótadót is drasztikusan megemelték a korábbi 10%-ról 25%-ra. Az 1870-es évek végén került sorra az új városháza felépítése, ami egy nagyságrendjében minden korábbit felülmúló beruházás volt. Újabb kölcsönt kellett felvenni, ami hozzájárult ahhoz, hogy a hiány mértéke megközelítette a 40%-ot, a pótadót pedig emiatt 32%-ra kellett emelni. A háztartás egyensúlyának megbillenéséhez mindazonáltal áttételesen hozzájárult az 1873. évi tó'zsdekrach után kibontakozó, elhúzódó pénzügyi válság is.1129 Az 1880-as évek közepére a kedvező' irányú makrogazdasági folyamatok eredményeként, és mivel újabb kölcsönök felvételére nem került sor, a városi háztartás pozíciói megerősödtek. 1886-ban ugyan - első alkalommal a város dualizmus kori történetében - pótköltségvetést kellett készíteni, ezt azonban nem a városgazdálkodás belső problémái idézték elő, hanem Operint és Szentmárton falvak Szombathelyhez csatolása. A két község adminisztrációjának átvétele ugyanis közel 20%-kal megnövelte a költségvetés főszámait, ami szükségessé tette az új előirányzat elkészítését, de - mint a grafikonon is látható - ez a momentum a város gazdálkodására nézve semmiféle negatív hatást nem gyakorolt. Az 1880-as évek végére azonban Szombathely dualizmus kori történetének legnagyobb arányú, 43%-os hiányát volt kénytelen elkönyvelni. Ennek bekövetkezte a település első koncepciózus polgármesterének, az 1885-ben megválasztott Varasdy Károlynak a tevékenységével függött össze. A politikus által megindított városfejlesztési program ugyanis 3 éven belül másfélszeresére emelte a város kiadásait. Megszaporodtak a középítkezések, út- és járda- burkolatok készültek, növekedtek a városszépítésre fordított összegek, miközben Operint és Szentmárton csatlakozása is hozzájárult a kiadások szaporodásához, a szükségszerűen megemelt közigazgatási személyzeti létszám és a közoktatási költségek révén.1130 A túlköltekezés miatt Varasdy Károlyt hírlapi támadások is érték, de a polgármester kiállt törekvései mellett, megfogalmazva azt a hitvallást, amit a városfejlesztés mellett elkötelezett későbbi utódai - így Éhen Gyula is - követtek: „ midőn nálunk az egész vonalon megindittatott a tevékenység, hogy e várost valóban a városok színvonalára emeljük, és oly kevés anyagi áldozatokkal érünk el a messze jövőre kiható intézményeket; ha némi áldozatkészséget, s kiadást kell tennünk, csodálkozni nem lehet mert semmiből semmi sem lesz• Ki akarja a czélt: akarnia kell az eszközöket is.”1131 Varasdy Károly 1887-ben távozott a polgármesteri székből, egy sor kifizetetlen számlát örökül hagyva utódjának. Az 1888. évi hiány fedezésére ezután pótköltségvetést kellett készíteni, s a pótadót 30%-ról 39%-ra emelték.1132 1133 „Ezen pénzügyi műtét mentette ki a várost ... nyomasztó helyzetéből.”n}, - kommentálta az eseményeket a helyi sajtó. 1129 VaML Szvk. Kjkv. 53/1873., 69/1873., 91/1873., 93/1873., 100/1873., 109/1873., 117/1873., 126/1873., 1/1874., 2/1874., 15/1874., 23/1874., 76/1874., 77/1874., 39/1877., 40/1877., 62/1879.; VaML Szvt. Tjkv. 102/1874., 193/1874., 220/1874., 253/1874., 593/1874., 63/1877., 75/1878., 92/1878., 93/1878., 150/1878. 1130 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 49/1886., 54/1886., III. 4/1889.; VaML Szvk. Kjkv. 30/1886., 36/1886., 91/1886., 1/1887. 1131 VaML Szvk. Kjkv. 1/1887. 1132 VaML Szvk. Kjkv. 60/1887., 14/1888., 33/1888., 45/1888., 3/1889. 1133 Szombathely r. t. város polgármesterének jelentése. = Vvm., 1889. jan. 6. 4- p. 369
