Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
már nem elégítik ki a polgárság jogos igényeit, s ezen a helyzeten - a település anyagi gyengesége folytán - csak a kövezetvám bevezetésével lehet javítani. Müllner Ignác a korábbi évek teherforgalmi adatai alapján a vámtételek nagyságára vonatkozó számításokat is csatolt jelentéséhez. A vámszedési jog elnyerése céljából beadandó kérvény megfogalmazásának alapfeltételeként pontosan kijelölte a kövezendő utcák listáját és meghatározta a munkálatok fedezetére szükséges összegeket is. A főközlekedési útvonalakat 4 km hosszúságban, 9 m szélességben, egyéb forgalmas belvárosi utcákat 4,5 km hosszúságban, 7,5 m szélességben, további 1,7 km hosszúságú mellékutat 6 m szélességben, a piacteret és a Széchenyi István teret teljes kiterjedésében burkolandónak jelölte ki. A kövezettel ellátandó terület összesen 84.000 m2-t tett ki. A mérnöki hivatal a különböző burkolatok egységárai alapján előzetes kalkulációt készített a várható kiadások megbecsülésére. A teljes területre vonatkozóan a gránit kockakő burkolat 882.000 Ft, a kera- mitburkolat 672.000 Ft, a trachit kőburkolat 588.000 Ft, a kétrétegű aszfalt 504.000 Ft összeget igényelt volna.1041 A tanács egyöntetűen magáévá tette a tervezetet, kijelentve, hogy a továbbiakban Szombathely „sáros és poros utczái és terei a közforgalom, tisztaság és a közegészségügy által támasztott fokozott igényeket ki nem elégítik.”1042 Hosszú évek vajúdása után végre a megvalósulás küszöbére érkezett az utcaburkolás ügye, a tanács előterjesztése azonban az 1892. március 30—31 -ei közgyűlésen váratlanul heves ellenállásba ütközött. A sajtó tudósításokból kiderül, hogy a képviselők körében szokatlan, ellenzéki hangulat uralkodott. A közgyűlés egymás után vetette el a tanács javaslatait, erre a sorsra juttatva a kövezetvám és az utcaburkolási program ügyét is. „A kereskedők, gyárosok, nagyiparosok, s mindazok, kiknek foglalkozása szállítási ügyletekkel kapcsolatos: érdekeik súlyos sérelmét látták a javaslatban, s ezeken kívül... hangoztatták a jelentékeny közgazdasági hanyatlást, mely annak elfogadása esetén nyomban előállana.”1043 - kommentálta a sajtó az eseményeket. Szabó Ernő polgármester és a tanács négy tagja tehetetlenségében a megingott közbizalomra hivatkozva lemondott tisztségéről. A gazdasági érdekcsoportok által összekovácsolt ellenzéki többség győzelme a város érdekeivel ellentétes irányba fordította az események folyását, megakasztva Szombathely infrastrukturális fejlődését. Az 1887-ben kikövezett Úri utca így a megbuktatott kövezési program torzója maradt.1044 1895-ig - Éhen Gyula polgármester megválasztásáig - az utcák rendezésére irányuló erőfeszítések az ismertetett anyagi és technológiai okok miatt csak rendkívül szerény eredményeket hoztak. A járdahálózat a belvárosban egybefüggő rendszerré kapcsolódott össze, s a gyalogos közlekedés számára biztosította a minimális feltételeket, de minőségében és külső képében meglehetősen eklektikus képet mutatott. Az útburkolatok terén ugyanakkor semmi érdemi előrelépés nem történt, az úthálózat teljes rekonstrukcióra szorult. Az utakat továbbra is bazaltzúzalékkal, folyami kaviccsal és fövennyel terítették be. A vármegyei és állami utakat lovakkal vontatott hengerrel tömörítették, a városnak azonban még mindig nem volt saját vashengere. Szombathely utcái a 19. század végén 1041 VaML Szvk. Kjkv. 98/1891., 31/1892.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 10/1892.; Utczáink burkolása és a kövezeti vám. = Vvm., 1892. márc. 20. 4- p. 1042 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 10/1892. 1043 Viharos városi közgyűlés. = Vvm., 1892. ápr. 3. 1. p. 1044 Legújabb. = Vvm., 1892. ápr. 10. 2. p. 323
