Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
1887-től kezdtek neki az gyalogátkelők burkolásának. Ebben az évben a püspökvár, a szeminárium és a Városházi vendéglő felé vezető átjárókat kövezték. A járdaburkolatnál nagyobb ellenálló képességű, az úttesteken alkalmazott gránit kockakővel azonos minőségű kövezetét Anton Poschacher cége 5 Ft 65 kr/m2 egységáron szállította és rakta le.1004 Még 1887 folyamán további 15 gyalogátkelő kikövezését rendelte meg a közgyűlés, a Kőszegi, Szily János, a Kiskar, Nagykar, a Faludy Ferenc, Forró, Óvoda, Torna és Szent Márton utcákon keresztül. Ez utóbbiak vonalvezetésének megállapításakor a fő célkitűzés az volt, hogy a városi iskolák és a különböző felekezetek templomai, valamint a temető, a postaház és az épülőfélben levő igazságügyi palota könnyen megközelíthetőek legyenek. Az 1887-ben létesített átjárók egységesen 1,5 m szélességben készültek, ösz- szességéhen 500 fm hosszúságban, 866 m2 alapterületen. Az átjárók burkolásának közel 5000 Ft-os költségét a város fedezte.1005 (13. függelék térkép) AZ ÚTTESTEK ÁLLAPOTA AZ 1860-1880-AS ÉVEKBEN A szombathelyi úttestek a dualizmus korának első évtizedeiben - a források egybehangzó tanúbizonysága szerint - botrányosan rossz állapotban leledzettek. Az utcák esős időben járhatatlanná váltak a sártól, szárazság idején pedig mindent belepett a torokkaparó por. A Vasmegyei Lapok oldalain 1867-ben a következő tudósítás jelent meg: „Főbb utczánkon a szekérutat mély sár bontja. Jó volna azt a városból kihordatni, men ha felszáradván a szél szárnyaira kd, bizony lesz mit árva torkunknak nyelni"1006 1 évvel később az újság némi iróniával jegyezte meg, hogy a városban „a hosszas őszi esőzések és hó olvadások alkalmakor csupán tomászati «gólya lábakon» lehetne”'007 közlekedni. Az áldatlan állapotok évtizedeken át változatlanul fennálltak. A helyi polgárok az 1870-1880-as években továbbra is arról panaszkodtak, hogy „a rettenetes por ... utczáinkon jelleg alakban kavarog",1008 „nem hisszük, hogy akár a Saharában nagyobb por-felhő kerekdenék, mint amikor nálunk egy kocsi az utczán végig robog."1009 Nedves időben erről tudósított a sajtó, hogy „a lovak fülig süllyednek ... a sárba”1010, s „a folyton tartó esők miatt... annyira megromlottak az utak és utczák, hogy csak alig lehet rajtuk közlekedni.”1011 Tovább nehezítette a közlekedést, hogy nem volt szabályozva az úttestek magassági szintje, sem az egyes utcákon belül, sem az egymásba nyíló utcák találkozásánál, így a mélyebb térszíneken összegyűltek a csapadékvizek: „a különböző utczák, s terek földszini színvonala nem egységes és nem összhangzó. Fel-alá jár az ember az utczákon, mint valami dombokon, s az esővíz sok helyen tócsákban áll az utczákon, mert nincs lefolyása."1012 A lakosság részéről különösen a déli és a nyugati városrész utcáit érte gyakori kritika. Rendszeresen érkeztek panaszok a Rumi, az Újvilág, a Nárai és a szomszédos Görög utca 1004 VaML Szvt. Tjkv. 779/1873., 190/1878.; VaML Szvk. Kjkv. 4/1887.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 19/1887., III. 4/1889. 1005 VaML Szvk. Kjkv. 7/1887., 30/1887., 50/1887.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 19/1887., III. 4/1889.; Kövezés-folytatás. = VL, 1887. aug. 4- 2. p. 1006 Megyei hírek, s különféle. = VL, 1868. márc. 4- 3. p. 1007 Megyei hírek. = VL, 1868. szept. 9. 2. p. 1008 A por. = VL, 1878. júl. 25. 3. p. 1009 Utczáinkról. = VL, 1883. máj. 20. 2. p. 1010 Az Ujvilág-utczáról. = VL, 1879. máj. 8. 2. p. 1011 Utmiseriák. = VL.1878. okt. 31. 2. p. 1012 Egypár őszinte szó Szombathely városáról Szombathely városához. = VL, 1887. szept. 8. 1. p. 316
