Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
vastag, 3 m mély, 8 m hosszú beton talajvízgátat építettek, ami végérvényesen kizárta a folyóvíz galériába áramlásának eshetőségét.946 A galériaszakasz lezárása miatt kiesett vízmennyiség hiányzott a rendszerből, ezért a két vasúti társaság részére beszüntették a vízszolgáltatást. A MÁV 450 m3, a Déli Vasút 225 m3 napi vízigényének kielégítésére 1911-ben új kút fúrását, és onnan kiindulva a vasútig egy kizárólag ipari vizet szolgáltató cső lefektetését határozta el a város.947 A vízmű kibővítése és a víz tisztaságának megóvása érdekében a település 26 hold védőterületet vásárolt meg a galériák és a kutak felett. Tanulva a múlt hibáiból 1908 után a vezetékes vizet Budapesten és Kolozsváron negyedévenként bakteriológiai vizsgálatoknak vetették alá. A vezetékes víz 80-120 db/cm3 baktériumot, a rossz minőségű városi kutak akár ennek 200-szorosát 25.000 db/cm3-t is tartalmaztak. Az 1910-es években a víz minőségét mindvégig kifogástalannak találták, de magas vastartalma miatt gyakran zavaros, sárgás színű volt, ami zavarta a lakosságot és korlátozta a víz mosásra történő felhasználhatóságát. E kellemetlen jelenség kiküszöbölése céljából 1914-ben tervbe vették egy vastalanító berendezés beszerzését, később azonban takarékossági okokból - a költséges beruházás elkerülése érdekében - inkább lezárták a vasasodást előidéző öt kutat.948 1916-ban a vezetékes víz rendszeres bakteriológiai ellenőrzése céljából a közgyűlés a rendőrség épületében „vegyvizsgáló állomás” létesítését határozta el, a labor azonban ténylegesen csak 2 év múltán kezdte meg működését.949 A háború alatt a vízmennyiség növelése ismét szükségessé vált. A hálózatban a nyomás gyakran túl alacsonynak mutatkozott, és nyaranta előfordult, hogy a rendszer nagyfokú igénybevétele miatt az emeleti lakásokba már nem jutott víz. 1916-ban a két túlterhelt szivattyú mellé egy újabb felállítását határozták el, mert a kutak potenciális vízhozamát a szívókapacitás elégtelensége miatt nem tudták teljesen kihasználni. Ezen túlmenően - a nyári időszakban rendszeresen bekövetkező vízhiány miatt - a városi főmérnök a vízbázis bővítését is szükségesnek látta. A termelhető napi 2520 m3 vízmeny- nyiség fokozására (a fúrt kútrendszer 1600 m3, a galériák 800 m3, az artézi kút 120 m3 vizet adott naponta) kutatófúrásokat kezdtek a Körmendi út mellett kijelöl új közvágóhíd telkén, és a Nagymezőn, a MÁV vépi vonala mentén. A munkálatokat Lapp Henrik cége végezte 15.500 K-s költséggel. A lakosság ellátása érdekében 1918-ban az ipari nagyfogyasztókat átmenetileg ki kellett kapcsolni a rendszerről. A vízhiány felszámolására a város végleges megoldást keresett. A szükséges vízkészlet feltárására megindultak a felmérő munkák, de a háborús viszonyok megakasztották a további fejlesztéseket. A város 1918-ig közel 1 millió K-t ruházott be vízmüvének fejlesztésébe.950 * 946 VaML Szvk. Kjkv. 201/1913.; VaML Szv. MH Mú'sz. ír. 13-14. dob. 947 VaML Szvk. Kjkv. 113/1910.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 63/1911.; Uj vízvezetéket kap a vasút. = Vvm., 1910. júl. 28. 4. p. 948 VaML Szvk. Kjkv. 144/1911., 191/1913., 200/1913., 234/1913., 1914. febr. 5. pm. nap. el. besz., 76/1916, 29/1917., 30/1917., 111/1918.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 2960/1909., III. 122/1910., III. 131/1914-, III. 4/1916.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 22. dob.; A vízvezeték vize jó. = Vvm., 1910. ápr. 23. 4. p.; Bodányi, 1910. 79. p. 949 VaML Szvk. Kjkv. 76/1916., 183/1916., 111/1918., 145/1918. 950 VaML Szvk. Kjkv. 47/1916., 147/1916., 31/1917., 129/1917., 130/1917., 111/1918., 142/1918., 1918. aug. 1. pm. nap. el. besz.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 4/1916., III 84/1916.; VaML Szvközm. Vcs. ir. 2. dob. 302
