Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
VÍZVEZETÉK SZOMBATHELY VÍZELLÁTÁSA A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN Szombathely városa vízvezeték dolgában - a csatornaellátottsághoz viszonyítva - még rosszabb alaphelyzetbó'l indult. A városnak vízvezetéke legutoljára a rómaiak idejében volt, akik a Kőszegi-hegység lábánál fakadó források friss vizét vezetéken szállították Savaria lakosságának ellátására.876 A 19. század második felének szombathelyi polgárai alapvetően rosszabb elbánásban részesültek, mint ókori társaik, mert vezeték híján a város ivóvizét néhány utcai közkút és magánházak udvarán ásott kutak százai biztosították. A kutak átlagosan 3-7 m-es mélységből szolgáltattak talajvizet.877 Az 1880-as években a város kútjainak többsége kézi szivattyús szerkezettel és kifolyócsővel ellátott ún. „csöves kút” (48. kép), kisebb hányada hagyományos, vödrös kút volt. A Szent Márton utcában még gémes kutak is előfordultak, amelyeket 1886-ban távolíttatott el a hatóság, hogy ezek ne fokozzák a városrész falusias képét.878 A településen alkalmazott nyelőkutak, gyenge falazatú pöce- és trágyagödrök miatt a talajvíz állandóan fertőződött. Ahol a víz a folyamatos szennyezés hatására ihatatlanná vált, másodlagos hasznosításként gyakran szívógödörré, vagy pöcegödörré alakították az addigi kutakat. A szennyeződések így még akadálytalanabbul jutottak a talajvízbe, s hamarosan a környező házak lakói is tapasztalhatták saját kútjaiknál, hogy annak vizét „nem lehet meginni, mert szaga van."879 Ezért aztán sokszor a szomszédok is nyelőkúttá változtatták kútjaikat, így a talajvíz fertőződése láncreakció-szerűen terjedt tovább. A városi orvos a kutakat időnként ellenőrizte és szükség esetén kitisztíttatta. A víz felfrissítésére alkalmazott legegyszerűbb eljárás a kút alapos kimeretése volt, ez azonban csak ritkán vezetett eredményre. Súlyosabban szennyezett kutak vizét sóval és faszénnel próbálták feljavítani.880 Egyes esetekben a szennyeződés olyan méreteket öltött, hogy a szakértői vizsgálatok fogyasztásra alkalmatlannak minősítették a vizet. 1888-ban egy Szent Márton utcai házban előfordult tífuszos megbetegedések nyomán881 882 a városi orvos megállapította, hogy „a megbetegüléseket a ház udvarán lévő kút tisztátalan és élvezhetetlen vize"881 idézte elő. Néhány évvel később egy Nagykar utcai kút vize vált ihatatlanná a közelben található trágyadombból szivárgó szennyeződés miatt. 1897-ben a Kossuth Lajos utcában tömetett be a hatóság egy kutat, ami egy elavult és túlságosan közel húzódó csatorna miatt ürülékkel fertőződött, és éveken át sorozatos tífusz-megbetegedéseket okozott.883 Az utca a rossz ivóvíz miatt amúgy is már évszázadok óta a tífuszos megbetegedések egyik gócpontja volt 876 Horváth, 1982. 172. p. 877 VaML Szv. MH Mú'sz. ír. 12. dob.; Miniszteri kiküldöttek Szombathelyen. = Vvm., 1908. ápr. 24. 1. p. 878 VaML Szvk. Kjkv. 30/1886. 879 Szombathely közegészségügye. = Vvm., 1891. jan. 25. 5. p. 880 Uo.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 136/1888., I. 1210/1892. 881 Typhus. = VL, 1888. nov. 4. 2. p. 882 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 120/1888. 883 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1210/1892.; Hagymáz. = Vvm., 1897. jún. 13. 8. p.; Kút betömése. = Vvm., 1897. jún. 17. 6. p. 279
