Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
CSATORNÁZÁS
A csatornák rendszeres, és elégséges métékű öblítése nem volt biztosított. Ennek hiányában a kis lejtésű, lapos fenekű vezetékekben a szilárd szennyeződések lerakodtak, a poshadó szennyvizek felhalmozódtak, gyakorta fordult elő dugulás. Mivel falazatuk nem volt vízhatlan, az átszivárgó szennyeződések folyamatosan fertőzték a talajvizet. A „vízvezető csatornák” eredeti feladatuk ellátására - a csapadékvizek elvezetésére - alkalmasak voltak, de az egyre nagyobb mennyiségben bejuttatott szennyvizek és emberi ürülékek biztonságos eltávolítását már nem szavatolták, így e hagyományos típusú csatornarendszer létezése érdemben semmit sem javított a város közegészségügyi helyzetén. 1887-ben a Vasmegyei Lapok egy vezércikkben lesújtó véleményt fogalmazott meg a szombathelyi csatornahálózatról: Jelenlegi minőségében sokkal rosszabb, mintha egyáltalán nem léteznék, mert a jelenlegi csatornák a tisztátalanság főforrásai, s... közegészségellenesek, ...a rossz csatornázás nagy csapás.”825 A cikkíró az általános és korszerű vízöblítéses csatornahálózat kiépítésében látta a megoldást, amelynek előfeltételeként a vízvezeték megvalósítását is szükségesnek ítélte. 1891-ben a Vasvármegye oldalain egy egészség- ügyi szakember a város elavult csatornahálózatát kárhoztatta a rossz közegészségügyi állapotok miatt, rámutatva, hogy „a régi csatorna cseppet sem jobb, mint az emésztő gödör, s minden inkább, mint vízhatlan. ... egy meghosszabitott pöczegödör ..., mely annyit iszik el, a mennyit csak egy gyarló építmény elinni képes.”826 A megoldás irányát a vízhatlan, „stuttgarti rendszer” szerinti készülő, betonfalú pöcegödrök elterjesztésében, vagy a modern csatornarendszer kiépítésében jelölte meg.82' 1892-ben ismételten a Vasvármegye cikkezett arról, hogy a „rozzant csatornák bűzös tartalma - kellő levezetés hiányában - megfertőzi a talajt, s ártalmas miasmákkal telíti... a levegőt.”828 1892-re a Hosszú utcai csatorna az elmaradt rendszeres karbantartás hiányában olyan mértékben feliszapolódott, hogy az már a rákötött házi vezetékek beömlését is megakadályozta, s a „felhalmozódott ürülékek ... miasmákkal”829árasztották el a környéket. Szombathelyen léteztek a korszakban nyitott csapadékvíz-elvezető árkok is. Ilyen úttesteket szegélyező, gyaloghidakkal áthidalt kezdetleges létesítmények előfordultak a belvárosi Kiskar utcában csakúgy, mint a falusias szentmártoni városrészen. A belvárosban kiépült föld alatti vezetékrendszer mellett primitív, engedély nélkül létesített csatornák is akadtak, elsősorban a Perint mentén. A patak partján épült házak tulajdonosai a nemkívánatos háztartási melléktermékektől a legegyszerűbb módon úgy igyekeztek megszabadulni, hogy kezdetleges csatornákat és nyitott árkokat vezettek a patakba, szennyvízcsatornává degradálva a várost keresztülszelő élő vízfolyást.830 A városvezetés erélyes fellépéssel igyekezett felszámolni ezt a helyzetet, s egy 1886-ban hozott közgyűlési határozat nyomán „minden ámyékszéki ürülék és egyéb rondaság beleöntése eltiltatott, az ámyékszéki csatornáknak a folyóba vezetése beszüntetett.”831 825 Szombathelyről Szombathely városának. = VL, 1887. szept. 25. 1. p. 826 Szombathely közegészségügye. = Vvm., 1891. febr. 1. 2. p. S2' Szombathely közegészségügye. = Vvm., 1891. jan. 25. 5. p., febr. 1. 2. p. 828 Küzdelem az egészségért. = Vvm., 1893. júl. 16. 1. p. 829 VaML Szv. pg. Közig. ír. I. 1210/1892. 830 VaML Szvt. Tjkv. 685/1880.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 33/1890., III. 83/1894.; A Perint szabályozása. = VL, 1870. máj. 22. 1. p. 831 VaML Szvk. Kjkv. 65/1886. 264
