Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
előírások betarttatásával igyekezett elejét venni a járvány behurcolásának.737 A kolera terjedésének okairól a korabeli ismereteknek megfelelően informálták a lakosságot. A betegség kitöréséért a következő tényezőket tartották felelősnek: „a felhalmozott szenny, tisztátalanság, felhalmozott piszkos rongy, és csont mennyiségek, trágya, s ürüléktömegek, mocsárok, pangó vizek, zsúfolt lakások, nem kellőleg szellőzhető lakhelyiségek, rossz ivóvíz, ... minden, a mi a talaj és légnek megfertőzését előidézheti.”738 A legkülönfélébb betegségek kialakulásáért egyöntetűen a rothadó, bomló anyagokból felszabaduló kigőzölgéseket felelőssé tevő miazma elmélet ismertsége a városban már 1860-as években kimutatható. A hatóság ennek szellemében igyekezett felszámolni a település területén összegyűlő pangó vizeket, és törekedtek a városon átfolyó patakok tisztán tartására is.739 A közgyűlés úgy ítélte meg, hogy „a Perint büzhödt levegője ... szerfölött káros”740 hatást gyakorol a közegészségügyi helyzetre, ezért 1886-ban a szennyvizek és ürülékek patakba juttatását megtiltották. A rendelkezés ellenére a vízpart szennyezettségét nem sikerült felszámolni, az évek múltán is hasonló képet mutatott. A szennyvizek és ürülékek kezelésére a város a 19. század végéig, a modern csatornahálózat kiépítéséig nem talált megnyugtató megoldást, hiába ellenőrizte a rendőrség rendszeresen a magánházak ámyékszékeit, pöcegödreit.741 A hatóság erőfeszítései ellenére az alispán 1890-ben is a következőket konstatálta: „Sajnálattal tapasztaltam ..., hogy Szombathely városában a köztisztaság követelményeinek elég nem tétetik ...”, és az útmenti árkok „az istállók és peczegödrökből kifolyó tárgya lé által telítve vannak, és valóságos büzhödt, a levegőt fertőző pocsolyákat képeznek.”742 Az 1890. évi, majd a későbbi jelentések a településen fellépő járványok okaként újra és újra a Perint-patak szennyezettségét, a csatornák rossz állapotát, illetve a modern vezetékrendszer hiányát, a közterületek nem kellő tisztaságát, és a zsúfolt lakásviszonyokat nevezték meg, hangsúlyozva az ezek nyomán jelentkező fertőzött légtömegek káros hatásait. A korabeli hivatalos orvostudományi axiómákkal összhangban a közegészségügyi jelentések a járványok elleni küzdelemben a jó levegőnek, a tiszta ivóvíznek és az egészséges lakásoknak tulajdonítottak perdöntő szerepet. Az orrfacsaró bűz és a kellemetlen látvány valóban nem festett kedvező képet a városról, de a korabeli tudomány és a közfelfogás ezek egészségügyi jelentőségét túldimenzionálva túlságosan nagy szerepet tulajdonított az érzékszerveket irritáló hatásoknak. Bár egyes járványok (kolera, tífusz) kialakulása valóban összefüggött az emberi ürülékkel az ivóvízbázisba jutó szennyeződéssel, a miazma elmélet tanait követve más természetű, eltérő terjedési mechanizmusú fertőzések (pl. dif- téria) esetén is a káros kigőzölgések felelősségét hangoztatták, ma már tudjuk, teljesen 737 VaMLSzvk. Kjkv. 38/1883., 56/1884., 1/1887., 81/1892., 2/1893.; VaMLSzv. pg. Közig. ir. III. 22/1883., I. 696/1884., 1.969/1885., I. 1291/1885., 1.136/1888., I. 299/1888., 1.140/1890., I. 1210/1892., I. 120/1893.; Előintézkedés a cholera ellen. = VL, 1871. szept. 7. 1. p.; A kolera. = VL, 1884- júl. 6. 3. p.; Közegészség- ügy. = VL, 1884- júl. 10. 2. p.; A kolera-járvány behurczolása ellen. = Vvm., 1892. júl. 31. 1. p.; A kolera terjedése. = Vvm., 1892. szept. 18. 5. p.; A kolera ellen. = Vvm., 1892. okt. 9. 2. p. í38 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 696/1884. 739 VaML Szvt. Tjkv. 345/1867., 700/1874., 329/1878., 431/1878.; VaML Szvk. Kjkv. 17/1871.; A járvány. = Vvm., 1891. szept. 20. 2. p. 740 VaML Szvk. Kjkv. 65/1886. 741 VaML Szvk. Kjkv. 68/1874., 73/1874., 57/1885., 73/1885., 65/1886., 1/1887.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1724/1886.; A Perint partjain. = Vvm., 1892. aug. 14. 5. p. 742 VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 140/1890. 245
