Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
azonnal a vezetékrendszer javításával kezdték tevékenységüket. A munkálatokkal azért is igyekeztek, hogy az éppen akkor folyamatban levő utcaburkolási program lezárulta előtt be tudják fejezni a szükséges cseréket. 1901-ben az Erzsébet királyné utcában, a mai Fő tér keleti felén cserélték ki a régi, korrodált csöveket, majd a Vasút és a Rumi utcai vezetékek átmérőjét bővítették. A újonnan épített vasútállomás megnyitása kapcsán az oda vezető Petőfi Sándor és Szelestey László utcákban is kiépítették a vezetéket.526 Az új igazgatóság első 5 éves ténykedése alatt 1343 m-rel nőtt a hálózat hossza, elsősorban a keleti és a nyugati városrészen. (Gyámolda, Széli Kálmán, Szelestey László, Söptei, Wesselényi Miklós, Király, Hegy, Jókai Mór, Rumi utca és Belsikátor.) A hálózat kiterjesztésével a belterületet közvetlenül övező városrészek, a villasor, a Szent István park és Millenniumi park világítása is megoldhatóvá vált. A vezetékrendszer egyes szakaszainak lezárhatóságára, elszeparálására csőtöréskor, szereléskor nagy szükség lett volna. A szombathelyi hálózat eredetileg nem így készült, ezért erről is az új igazgatóság gondoskodott, s a csőhálózat tagolása céljából kilenc új zárószelepet szereltetett fel.527 1907-1911 között több mint 3000 m-rel nőtt a vezetékrendszer hossza. A hálózatot bővítették a keleti városrészen és kiterjesztették az északi, illetve a vasúton túli városrészekre is. (Szabó Miklós, Paragvári, Kisfaludy Sándor, Széli Kálmán, Wesselényi Miklós, Nádasdy Ferenc, Söptei, Szelestey László, Szövőgyár, Rumi és II. Rákóczi Ferenc utca.) Az utolsó vezetékbővítésre 1914-ben került sor, amikor a Március 15. téren felépült szálloda két oldalán és a nagyposta mellett nyitott utcán fektettek csöveket.528 Az indulás évében kb. 5000 m, 1898-ban már 12.000 m hosszúságot ért el a vezetékrendszer. A századfordulótól az 1. világháború kitöréséig több mint 27.000 K-t fordított a vállalat a rendszer fejlesztésére. Az ekkorra már 41 utcára, illetve térre kiterjedő hálózat elérte a 17.147 m-t, a vezeték hossza tehát 1873-1914 között több mint háromszorosára nőtt. A csőrendszer közel 30%-át tették ki a gázmű építésekor lefektetett, s a világháború előtt alaposan megvizsgált, továbbra is kitűnő állapotúnak talált vascsövek. 28%-ot képviseltek az 1890-es években, s valamivel több, mint 40%-ot a századforduló után lerakott újabb vezetékek. Az 1873-ban kiépített csőhálózatot a magyarországi átlagnál szűkebbre méretezték, ezért a századfordulóra már csak a szokásos 35-40 hgmm-nél jóval nagyobb, 60 hgmm-es gáznyomás mellett tudta zavartalanul biztosítani a fogyasztók ellátását. A gázgyár új igazgatósága az 1900-as évek elejétől kezdve ezért helyezett nagy hangsúlyt a vezetékrendszer bővítésére, egyes szakaszok cseréjére. Ennek ellenére a hálózat keresztmetszet szerinti összetétele még a világháború kitörésének előestéjén sem mutatott túl kedvező képet, bár ez a szolgáltatás minőségét nem befolyásolta. A legbővebb, azaz 70 és 60 mm átmérőjű utcai fővezetékek 13%-kal, a 20-30 mm keresztmetszetű elosztó csövek 84%-kal részesedtek a teljes vezetékhosszból.529 526 VaML Szv. pg. Közig. ir. 393/1902.; A Hosszú utczai gázmérgezések. = Vvm., 1901. jan. 25. 3. p.; A gázmérgezések és csőtörések kérdéséhez. = Vvm., 1901. jan. 27. 4. p.; Gázcsövek állapota az Erzsébet királyné utczában. = Vvm., 1901. jún. 12. 6. p.; A légszeszvilágitási társulat. = Vvm., 1901. jún. 19. 6. p. 327 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir.; A légszeszhálózat kibővítése. = Vvm., 1905. szept. 8. 4. p. 528 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 529 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 495/1900., Gázmérgezés az Árvaház-utcában. = Vvm., 1909. febr. 25. 3. p.; Pallas, 1894. 865. p. 178
