Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
a nyomosabb érvet. Szombathely nem elsősorban a pénzügyi előnyök érdekében, hanem a monopolhelyzet kialakulásától és a VEMR mögött álló külföldi tőke behatolásától való félelmében akarta a gyárat saját irányítása alatt látni. Éhen Gyula koncepciójának megfelelően ugyanis a közösség szolgálatát ellátó intézményeknek köztulajdonban kellett lenniük. Bár a bírósági ítéletek a gázgyár megváltását megakadályozó részvényeseknek adtak igazat, erkölcsi tekintetben bizonyos mértékig a város is győztesnek érezhette magát, hiszen a közvélemény mellette állt, a VEMR pedig nagyon rossz színben tűnt fel. A botrányos ügy nagy hullámokat kavart, országos visszhangot váltott ki. A haladó gondolkodású várospolitikusok számára intő jelként szolgált a szombathelyi példa, és a légszeszgyár ügye még évek múltán is úgy maradt meg a köztudatban, mint a monopóliumra törekvő pénzügyi körök közérdekellenes fellépésének iskolapéldája.486 A perek elcsitulása után viszonylag hamar helyreállt a béke a társulat részvényesei között. Erre a kibékülésre az 1902. januári közgyűlésen dr. Edelmann Sebő e szavakkal adta meg a jelet: „Most már egymást támogatva, egymás iránt bizalommal viseltetve, kéz-kezet fogva törekedjünk előre vinni részvénytársaságunk ügyét,”487 Nem tudni, hogy az évekig húzódó ellenségeskedés után kiben milyen mély sérelmek maradtak vissza, s hogy menynyire volt valós a kibékülés. Az elektromos művekkel szembekerült és önérzetükben megsértett Brenner család képviselői például tiltakozásuk jeleként soha sem engedték bevezettetni lakásukba az elektromos áramot. A kezdeti rossz előjelek ellenére az új részvényesek nem bizonyultak rossz gazdának. Az elkövetkezendő évek nem a gázgyár hanyatlását, hanem további töretlen fejlődését hozták.488 RÉSZVÉNYESEK, TISZTSÉGVISELŐK, ALKALMAZOTTAK A részvényesi kör összetételének változása alapján a gázmű 50 éves történetében két fő korszak rajzolódik ki. Az első és egyben a leghosszabb szakasz a megalakulástól 1900-ig tartott, a következő pedig 1900-tól 1921-ig, a részvénytársaság feloszlatásáig. Az 1910-es évek folyamán a város eljátszott a gázmű megváltásának gondolatával, de ezt a szándékot végül nem követték tettek, így a tulajdonosi körben nem következett be változás. A részvényesek köre a megalakulástól 1900-ig A 100.000 Ft-os alaptőkével megalakult légszeszvilágítási társulat részvényesei összesen 500 db, egyenként 200 Ft névértékű értékpapírt birtokoltak. (Az induláskor részvényenként csak 140 Ft-ot fizettek be a tulajdonosok, így a gyár alaptőkéje 70.000 Ft-ra rúgott. 1885-ben részvényenként újabb 30 Ft-ot befizetve az alaptőkét 100.000 Ft-ra emelték.) A részvényesek reprezentatív névsorán végigtekintve egymás után fedezhetők fel a városi közéletben meghatározó szerepet játszó személyek nevei. A helyi politikai és gazdasági elit képviselői nem véletlenül tűnnek fel nagy számban az alapítók között. A gázmű a polgárok akaratából, idegen társaságok kizárásával és a város igényeinek szem előtt tartása mellett csak a társadalom szélesebb rétegeinek összefogásával valósulhatott meg. A helyi notabilitások a gázgyár létesítését közügynek tekintették. A közéleti szereplők városuk 486 VaML Szv. pg. Biz. ir. 18/1905. 487 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1902. jan. 27-ei közgy. 488 VaML A Brenner család iratai. Brenner János naplója 34-35. p. 167
