Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
ződést és a megtörtént tulajdonjogi átírást érvénytelennek nyilvánították. A pereskedést lezáró végsó', a korábbiakkal egybehangzó ítélet Szombathely ismételt fellebbezése után 1903 februárjában született meg az ítélőtáblán.480 A gázgyár körül kialakult eldurvult hangvételű vita során a kölcsönös vádaskodások a személyeskedésig fajultak. Éhen Gyula ellenlábasai a polgármester szemére vetették, hogy maga is részvényese a gázgyárnak, és azzal vádolták, hogy azért ragaszkodik annyira a gázmű eladásához, mert értékpapírjai eladásával bevételhez juthat. Éhen Gyula sem késlekedett a válasszal. Amikor a gázgyár ügyének kapcsán önfejű, a felettes hatóságok jóváhagyását be nem váró lépései miatt fegyelmi eljárást indítottak ellene, ő kérdőjelezte meg a vele szemben vizsgálatot folytató alispán elfogulatlanságát, arra hivatkozva, hogy felettese a VEMR alelnöke. (A fegyelmi ügy végül a polgármester felmentésével zárult.) Brenner Jánosnak is sok kellemetlenség jutott osztályrészül, mivel mindvégig a város és a régi részvényesek érdekeit védte. Mivel az 1901. július 29-ei közgyűlésen megválasztott új igazgatóság a bíróság ítélete értelmében nem vehette át a társulat vezetését, Brenner János egészen 1901 januárjáig, 5 éves mandátuma lejártáig hivatalában maradhatott. Igazgatói minőségében - makacs magatartásával - sok bosszúságot okozott a vele szemben álló új részvényeseknek. A végleges bírósági ítéletek megszületéséig a társulat vagyonának zárolását szerette volna elérni, de ehhez a törvényszék nem járult hozzá. Ennek ellenére nem volt hajlandó átadni az új vezetőségnek a vállalat iratait, pénztárát, üzleti könyveit és pecsétjét. Bírói letétbe helyezte azokat, amelyekhez az új tulajdonosok csak 1901 nyarán, a végső kúriai ítéletek nyomán juthattak hozzá. Az 1901 februárjában megválasztott új igazgatóság válaszul azzal fenyegetőzött, hogy minden kiadást, amelyet a perköltségek a társulatra róttak, a régi igazgatóságra terheltek, és Brenner János ellen büntetőfeljelentést is kilátásba helyeztek.481 482 A gázgyárért folytatott harc valódi tétje Éhen Gyula az első pillanattól fogva keményen megfogalmazta azon vádját, hogy a VEMR akciójával voltaképpen „világítási monopólium” megteremtésére törekszik, s a jól jövedelmező légszeszgyárat emellett azért is akarja elorozni a város elől, mert a villamos műveknek „szükségük van ... egy bőven bugyogó jövedelmi forrásra.”*82 A két részvénytársaság összefonódása azt a rémképet festette a polgármester elé, hogy a fogyasztók kiszolgáltatottjaivá válnak a piacot uraló vállalatoknak, amelyek a világítás árát kényük-kedvük szerint szabhatják majd meg; míg a városnak módjában állt volna az árakat mérsékelni. A fogyasztóvédelmi megfontolásokon túl a gyár átvétele mellett szóltak a település anyagi érdekei is. A szűkös pénzügyi forrásokkal rendelkező város számára ugyanis komoly bevételi forrást jelentett volna a gázmű nyeresége. A polgármester végkövetkeztetésként kijelentette, hogy 480 VaML Szvk. Kjkv. 1900. okt. 27. nap. el. félsz.; Szombathely város monstre-küldöttsége a miniszterelnök előtt. = Vvm., 1900. okt. 28. 2. p.; ítélet a gázgyár ügyében. = Vvm., 1901. jan. 13. 3. p.; A gázbonyodalmakhoz. = Vvm., 1901. márc. 8. 5. p.; Gázperek a táblán. = Vvm., 1903. febr. 15. 6. p. 481 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1901. febr. 15-ei közgy., légsz. megv. ü.; VaML Alisp. Közig ir. VII. 374/1900.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 495/1900.; Zárlat a légszesztársulat vagyonára. = Vvm., 1901. márc. 24- 4- p.; Zárlati tárgyalás a légszeszügyben. = Vvm., 1901. márc. 27. 4- p.; Polgármesterünk fegyelmi ügye. = Vvm., 1901. ápr. 5. 2. p.; A gázgyár ügyéhez. = Vvm., 1901. jún. 12. 5. p.; A polgármester fegyelmi ügyének befejezése. = Vvm., 1901. júl. 28. 6. p. 482 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 495/1900. 165
