Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
vagy sem, s megkérdőjelezte a július 29-ei közgyűlésen puccsszerű körülmények között történt igazgatóság-váltás jogszerűségét is. Keresetében tényekkel alátámasztva igazolta, hogy a részvényeket ténylegesen a villamos művek vásárolta fel, s jogos kételyeinek adott hangot arra nézve, hogy egyes jóhiszemű részvénytulajdonosok félrevezetésével törvényes és etikus úton jutott-e a VEMR az értékpapírok birtokába, illetve valóban tulajdonosa és esetleg nem csak bérlője-e egyes részvényeknek. A törvényszék véleményezés nélkül adta vissza Brenner János fellebbezését, mert ehhez csak peres eljárás keretében lett volna joga. Ezek után a per sem késett sokáig, mert a gázgyár régi részvényesei Hussy Károly vezetésével bíróságon támadták meg az inkriminált közgyűlési határozatot. Első fokon a királyi törvényszék, mint kereskedelmi bíróság elé került az ügy, amely 11.771/1900. számú döntésével érvényesnek nyilvánította a július 29-ei közgyűlést. Fellebbezés után a Győri Királyi ítélőtábla végzése formai okokra hivatkozva mégis megsemmisítette az új részvényesek által hozott döntéseket. (A közgyűlés összehívását ugyanis az alapszabályokkal ellentétben nem hirdették ki időben, az igazgatóságot pedig titkos szavazás helyett közfelkiáltással választották meg.) A gázgyár átadásának hívei az ítélettel azonban csupán látszólagos sikert könyvelhettek el, s inkább csak időt nyertek, mert a döntés indoklásából mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a bíróság nem foglalt állást a részvényfelvásárlási akció jogszerűségének tekintetében. Legfelsőbb fórumként 1901 májusában a Királyi Kúria döntött az ügyben, megerősítve a másodfokú határozatot. Ennek azonban akkor már semmiféle gyakorlati jelentősége nem volt, mert az új részvényesek 1901. február 15-én egy formai szempontból is minden előírásnak megfelelő közgyűlést tartottak, amelynek határozatait a bíróság a társulat régi vezetősége által beadott újabb fellebbezés ellenére is legitimnek nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy a gázgyár vezetését végérvényesen átvette az új részvényesi csoport. Annál is inkább megtehették ezt, mert időközben az általuk indított perben is ítélet született.476 477 Ezt a pert a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. érdekeltségi köréhez tartozó részvényesek a Szombathelyi Légszeszvilágítási Társulat 1900. július 10-ei közgyűlésének a vállalat eladását kimondó határozata ellen indították, Batthyány Lajos vezetésével. A Szombathelyi Királyi Törvényszék 136/1901. számú ítéletével a fenti közgyűlés határozatait megsemmisítette, s ezt később másod- és harmadfokon is helybenhagyták. A bíróság indoklása szerint - mivel a társulat 1898. évi eladási ajánlata a közben eltelt 2 év alatt elévült - a gyár eladásáról július 10-én született döntés érvénytelenné vált, mert ilyen horderejű ügyben szükséges lett volna a 2/3-os többség. Nem fogadták el tehát a régi részvényeseknek azon érvelését, hogy a társulat „jogilag nem létezik”, mivel a gázmű átadásáról szóló 1898. évi határozat érvényben van, és hogy a vitatott közgyűlésen így nem az eladásról, hanem csak a konkrét szerződés elfogadásáról lett volna szó. Ez az állásfoglalás a légszeszgyár ügyének további alakulásában döntő jelentőségűnek bizonyult, mert a „megváltás” ügyének szószólói kezéből a legfontosabb fegyvert csavarta ki.4" 476 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1900. júl. 29-ei közgy., légsz. megv. ü.; A gázrészvényesek pere. = Vvm., 1900. dec. 13. 2. p.; A gázügy állapota. = Vvm., 1901. márc. 15. 4. p.; Táblai Ítéletek gázügyben. = Vvm., 1901. márc. 17. 4. p.; A gázháboru. = Vvm., 1901. máj. 22. 3. p.; Kúriai Ítéletek a gázügyben. = Vvm., 1901. jún. 2. 4- p.; A gázgyár ügyéhez. = Vvm., 1901. júl. 28. 4. p. 477 Uo. 163
