Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
azonban vitatható manővere kapcsán a szabadelvű polgármester mellé még a konzervatív beállítottságú Szombathelyi Újság és a városi közgyűlés egyes ellenzéki képviselői is felsorakoztak. A széles egységfrontot alkotó erők e reménytelennek tűnő helyzetben minden erőt latba vetve kísérelték meg a gázmű megvásárlásának keresztülvitelét.473 A megváltás ügye a bíróság előtt A város közgyűlése 1900. május 21-én (67/1900. sz.) hozott határozatot a gázgyár megvételéről, s konkrét feltételeket tartalmazó ajánlatukat el is juttatták a légszeszvilágítási társulatnak. A részvénytulajdonosi körben 1900. március végén bekövetkezett változások ellenére a vállalatot egyelőre még továbbra is a régi, a gázmű eladása mellett szavazó igazgatóság irányította. Az alapszabályok értelmében ugyanis az új részvényesek csak 3 hónap letelte után jutottak szavazati joghoz. A társulat igazgatósága Brenner János vezetésével ezt az átmeneti időszakot arra akarta kihasználni, hogy a gázmüvet a város tulajdonába adja, s ezzel kész helyzetet teremtsen. A részvénytársaság 1900. június 10-én megtartott közgyűlésén a szavazati joggal rendelkező régi részvényesek mellett az új tulajdonosi kört képviselő, egyelőre csak megfigyelői státuszban levő tagok is megjelentek. Utóbbiak kifejezték tiltakozásukat a gyár átadásával szemben, utalva arra, hogy az eladásról csak a részvényesek 2/3-os többsége dönthet. Brenner János és Eredics Ferenc igazgatósági tagok válaszukban elismerték, hogy a megjelentek nem képviselik a többséget, de véleményük szerint erre nem is volt szükség, mert az eladásról szóló elvi döntés már 1898-ban megszületett, s az újonnan összehívott közgyűlésnek már csak a konkrét szerződés megvitatása és elfogadása maradt a feladata. Az új részvényeseket képviselő Batthyány Lajos gróf, Gothard Jenő és Guoth Sándor tehetetlenségüket belátva botrányos jelenetek kíséretében elhagyták az üléstermet. A közgyűlés ezek után elfogadta az eladást véglegesítő okiratot.474 A VEMR érdekkörébe tartozó értékpapír-tulajdonosok válaszul 2 hét elteltével újabb közgyűlést hívtak össze, amelyen az új részvényesek szavazati joguk birtokában immár szabadon érvényesíthették akaratukat. Az 1900. július 29-én megtartott ülésről ezúttal Brenner János igazgató és a régi tulajdonosi kör képviselői vonultak ki, tiltakozásukat kifejezendő. Az ottmaradt 30 részvényes azonnal új igazgatóságot választott, a korábbi vezetés ténykedését érvénytelennek nyilvánította, s határozatban mondta ki, hogy a gázgyárat nem adja el. Az előállt patthelyzetben minden fél a bíróságon kényszerült keresni saját igazát.475 A megindult perek sorozata három csoportba sorolható. Az első kettőt a régi és új részvényesek egymás ellen indított perei képviselték, amely lényegében társulati bel- ügynek tekinthető. A perek harmadik típusát a város által a társulat ellen a gázmű megszerzése érdekében indított eljárás képezte. Elsőként Brenner János igazgató fordult fellebbezésével a Szombathelyi Királyi Törvényszékhez, amelyben aggályait nyilvánította ki a tekintetben, hogy az új részvényesek az őket megillető jogokat gyakorolhatják-e 4,3 Uo.; Megint a légszeszgyár részvényei. = Vvm., 1900. ápr. 12.4. p.; Városi ellenzék. = Vvm., 1901. márc. 29. 2. p. 474 VaML Szvk. Kjkv. 67/1900.; VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1900. jún. 10-ei közgy.; A légszeszgyár közgyűlése. = Vvm., 1900. jún. 14- 2. p. 475 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1900. júl. 29-ei közgy.; VaML Alisp. Közig ir. VII. 374/1900. 162
