Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
köszönhetően használhatta még a Brenner család birtokában levő nagy kiterjedésű ligetet, a Prátert, a mai Brenner parkot.387 A polgárság részéről megfogalmazódó elvárások először 1876-ban sarkallták cselekvésre a városi tanácsot. Az ekkor elfogadott határozat alapján 1877-ben Szombathelyen megindult az első tervszerű utcafásítás. Az év folyamán Operint község főutcáján és a Nagykar utca vonalán ültettek fákat, a Gyöngyös-patak mellékén fűzfák telepítését rendelték el. 1878-ban a Kámoni (1869-tól Szily János) utcában folytatódott a fásítás, majd a következő évben az újonnan épült városháza előtt, a mai Berzsenyi Dániel téren parkosítottak.388 Az ígéretes kezdetetek után a lendület alábbhagyott, és az 1880-as évek közepéig, a Szombathelyi Szépítő Egyesület megalakulásáig nem történtek újabb növénytelepítések. A Szépítő Egyesület a város, illetve Varasdy Károly polgármester személyes kezdeményezésére 1885-ben jött létre. Az alakuló ülést a város tanácstermében maga a polgármester nyitotta meg a következő szavakkal indokolva az egyesület életre hívását: „Szombathelynek nincsenek sétányai, ligetei, mert a prater magánosé, és a közönség örökös félelme lehet, hogy annak használatából kitiltatik.”389 Kifejtette továbbá, hogy a város szépítése terén az egyesület célkitűzései találkoznak a városvezetés törekvéseivel és támogatásával. Ennek félreérthetetlen jeleként az újonnan létrejött egyesület első elnökévé Varasdy Károly polgármestert választották meg, s a város közgyűlése pénzsegélyt is megszavazott a civil szervezet működésének támogatására.390 Az alapszabály így rögzítette az egyesület céljait „Szombathely városának és környékének fasorok, s ültetvények, diszkertek, sétányok által és egyéb módon eszközölhető' szépítése, a rendezett és szépített terek gondozása és fenntartása, valamint a köztisztaság érdekeinek előmozdítása.”391 Az egyesület létrejötte után nagy lendülettel indult újra az utcák tervszerű befásítása. 1885-ben még a város kezdeményezte a fásítási akciót, elrendelve a városközpont gömbakácokkal leendő beültetését, „miután a főtér befásítása szépészeti szempontból felette kívánatos."392 A következő évtől azonban már az egyesület vált a mozgalom motorjává, beterjesztett javaslatait a városi közgyűlés egymás után hagyta jóvá. Városszerte nagyszabású faültetési hullám indult. 1886-ban a mai Fő tér körül megkezdett fásítás immár az egyesület irányításával folytatódott, a Gyöngyös és a Szent Márton utca mindkét oldalán, egészen a város keleti határában elterülő temető és az országút által közrefogott kis földsávig. Ezzel egyidőben megkezdődött a Hegy utcában a Jégverem mögött elterülő térség parkosítása - ebből alakult ki a későbbi Ezredévi park - és befásították a várost nyugatról szegélyező szőlőhegyek előterét a Bagolyvártól egészen Óladig.393 387 Kereskedelmi ifjúságunk. = VL, 1882. jún. 4. 2. p.; A szombathelyi szépitő-egylet megalakulása. = VL, 1885. jún. 11. l.p.; Bodányi, 1910. 224. p. 388 VaML Szvt. Tjkv. 85/1877.; Befásitás. = VL, 1877. febr. 8. 2. p.; A Nagy-Karutczát. = VL, 1877. dec. 2. 2. p.; Utczáink. = VL, 1878. ápr. 7. 2. p.; Az uj városház. = VL, 1879. dec. 7. 2. p.; Feiszt, 1995. 66. p. 389 A szombathelyi szépitó'-egylet megalakulása. = VL, 1885. jún. 11. 1. p. 390 VaML Szvk. Kjkv. 11/1886.; A szombathelyi szépitő-egylet megalakulása. = VL, 1885. jún. 11. l.p.; Pásztor, 2002. 17-24- p. 391 A szombathelyi szépitő-egylet megalakulása. = VL, 1885. jún. 11. 1. p. 392 VaML Szvk. Kjkv. 85/1885. 393 VaML Szvk. Kjkv. 11/1886., 12/1886.; Pásztor, 2002. 24. p. 142
