Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
törekedtek, s erre általában új házak építése alkalmával adódott lehetó'ség. Ilyenkor általában azt az eljárást követték, hogy az utca két végének saroképületei között húztak egy egyenest, ami kijelölte az építkezés vonalát. Az esetek többségében azonban a szabályozást a szűk utcák kibővítésének igénye indokolta. Ilyen célból leggyakrabban házépítések alkalmával tudott eredményesen beavatkozni a város, az építési vonalak hátra húzásával, az így felszabaduló területek utcatérhez csatolásával, a tulajdonos kártalanítása mellett. A város több alkalommal kisajátítási eljárást is kezdeményezett ilyen esetekben, de arra is akadt példa, hogy ingatlancserével jutott a szükséges terület birtokába, vagy árverésen szerzett meg olyan lakóházakat, amelyek lebontásával utcaszélesítéshez akartak teret nyerni. Az utcaszabályozások az 1860-as években a belváros déli peremére koncentrálódtak, szoros összefüggésben a déli városrész megnyitásával. 1865-ben a palántás kertek telkéből a város kiszélesítette a Hosszú (1906-tól Thököly Imre) utca és a Rumi (1933-tól Mátyás király) utcákat. 1867-ben a főpiacról délre, a Hosszú utca felé vezető, sikátorszerű Mészárszék (1956-tól Bejczy István) utca kibővítése került napirendre. A nagy kocsiforgalom következtében ugyanis a szűk utcában fokozott balesetveszély állt fenn. Szekerek összeütközése is megtörtént, de a közeli óvodába járó gyermekekre is állandó veszély leselkedett. A város ezért 1867-ben megvette az utca nyugati oldalán álló házakat, hogy azok lebontásával a Hosszú utca felé, illetve a leendő déli városrész irányába akadálymentesítsék a közlekedést. A ház lebontását és a telek utcatérhez csatolását végül csak 1881 tavaszán hajtották végre, az óvoda és az izraelita hitközség kérelmére. Ezzel az utca szélessége több mint kétszeresére bővült, és jelentősen javultak a főpiacról a déli városrész felé irányuló közlekedés feltételei. Ezt a célt szolgálta a Kereszt (1933-tól Kiskar) utca kiszélesítése is 1871-ben.3’6 Az 1870-es években főként a piactérbe torkolló utcákat szabályozták. 1874-ben az Úri (1928-tól Széchenyi István) utcában egy ház kiszögellő, utcatérbe benyúló sarkának lebontását rendelte el a város. 1875-ben egy Forró (ma: Kossuth Lajos) utcai ház telkéből 4 öl2-et, egy Új (ma: Petőfi Sándor) utcai telekből 13 öl2-et csatoltak az utcatérhez, kártérítés mellett. 1878-ban a Gyöngyös utca vonalát szabályozták a ferences rend építkezése alkalmával. A város 11 öl2-et engedett át ingyenesen az utcavonal kiegyenesítéséhez.356 357 1885-ben a Nagykar utca, 1886-ban a Temető (1932-től Bercsényi Miklós utca), 1890-ben az Úri utca, és az Ungár-malomnál a Gyöngyös utca, 1891-ben a Kis utca, 1892-ben a Kőszegi utca szabályozási vonalát állapították meg, illetve szélesítették az utcákat, házépítések apropóján.358 1891-1892-ben Müllner Ignác városi mérnök a gyorsan kiépülő déli és nyugati városrész jelentősebb közlekedési útvonalainak, a Vízmellék, Gyep és Téglaszín, azaz a mai Sorok, Károly Róbert és Móricz Zsigmond, továbbá a Nagykar, Hegy és Kálvária utcáknak a szabályozási tervét készítette el.359 356 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 19/1865., 20/1865., 31/1865., 32/1865.; VaML Szvk. Kjkv. 21/1867., 22/1867., 17/1871., 20/1879., 62/1879., 13/1880.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1880., 1893.; Napról napra. = VL, 1879. nov. 2. 2. p.; Feiszt, 1995. 14-, 39., 47., 69. p. 357 VaML Szvk. Kjkv. 7/1874., 37/1874., 32/1875., 106/1875., 26/1878., Feiszt, 1995. 63. p. 358 VaML Szvk. Kjkv. 68/1885.; VaML Szv. pg. Közig. it. III. 34/1886., III. 148/1890., III. 84/1891., III. 154/1892., III. 85/1894.; Feiszt, 1995. 15. p. 359 VaML Szvk. Kjkv. 47/1892., 46/1893.;VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 328/1891. 135
