Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
a terv is, hogy a Széli Kálmán sugárutat a Kőszegi utcán túl egészen a Szily János utcáig meghosszabbítsák. E nyugati irányú bővítés ötlete már a keleti városrész megnyitásáról készült legkorábbi terveken is szerepelt, majd 1904-ben újra felvetődött, az Éhen Gyula által közzétett „városszabályozási és fejlesztési program” révén. A nagyszabású beavatkozás megvalósítására azonban nem történtek lépések, és a Széli Kálmán utcát lezáró Kovács nagyszálló hatalmas tömbjének felépítésével az 1910-es években véglegesen ellehetetlenült a sugárút meghosszabbítása.353 Zárt tömbbelső átvágásával szándékoztak közlekedési folyosót nyitni a vármegyeháza előtti tértől a posta utcájáig, amely 1894-től Kossuth Lajos nevét viseli. A nagy belvárosi háztömbök megkerülését szükségtelenné tevő átjáró létrehozásának gondolata már 1872-ben felvetődött, amikor báró Mikos Ede a vármegyeházzal szomszédos telkén emelendő háza mellett akart egy 4 öl szélességű utcát nyitni. Hz a terv azonban hosszú évtizedekig nem vált valóra az átjáró Kossuth Lajos utcai becsatlakozásának megoldatlansága miatt. Később a Mikos-telek a vármegye tulajdonába került, s a ház 1897. évi átépítése alkalmával - egy későbbi utcanyitás lehetőségét biztosítandó - széles átjárót hagytak a ház alatt, a tervezett utca vonalában. A város az 1900-as évek elején folyamatosan napirenden tartotta az ügyet, amely 1910-ben ismételten a közgyűlés elé került, azonban a Kossuth Lajos utcai ház tulajdonosa olyan irreálisan magas vételárat kötött ki, ami e törekvéseket ellehetetlenítette. 1912-ben új postapalota épült, ezt az alkalmat megragadva a város ismételten tervbe vette az átjáró megnyitását, és a posta jó megközelítésének közérdekére hivatkozva a Kereskedelmi Minisztériumtól támogatást szerzett a kisajátítási költségek fedezéséhez. A Kossuth Lajos utcai Lakner-féle ház megvásárlása és lebontása, valamint az Ulmann-féle telekből szükséges rész utcatérhez csatolása után a 13 m széles Posta (ma: Hefele Menyhért) utcát 1914-ben sikerült megnyitni.354 Éhen Gyula 1904-ben hívta fel a figyelmet a Horváth Boldizsár tér nyugati házsorát megszakító Belsikátor kiszélesítésének szükségességére. 1913-ban a város tervbe vette, hogy a szűk, kis átbocsátóképességű sikátort a déli oldalán álló két ház kisajátításával és lerombolásával 8 m széles utcává fejlesztik. Az elképzelések szerint ez az útvonal szolgált volna a nyugati városrészről a vasútállomás irányába bonyolódó gyalogosforgalom elvezetésére, miközben a túlságosan szűk Berzsenyi Dániel utca feladata kizárólag a kocsi- és a villamos forgalom lebonyolítása maradt volna. A házak megvásárlására, illetve az utca megnyitására később mégsem került sor.355 Utcavonal-szabályozások (1867-1918) A forgalmi és esztétikai igények nem csak az új városrészeknél, hanem a már meglevő, gyakran évszázados nyomvonalon haladó bel- és külvárosi utcák esetében is szükségessé tették a az utcavonal-szabályozásokat, a térfalak, illetve az építési vonalak szabályozását. A korszakban általában az utcavonalak kiegyenesítésére és az utcák kiszélesítésére 353 VaML Szvk. Kjkv. 140/1904.; A legújabb utcanyitási terv. = Vvm., 1897. febr. 14. 4- p.; Nem sikerült utcza nyitás. = Vvm., 1897. márc. 25. 6. p. 354 VaML Szvt. Tjkv. 214/1872.; VaML Szvk. Kjkv. 140/1904-, 81/1910., 69/1911., 146/1911., 47/1912., 148/1912., 194/1913., 83/1914.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 578/1896., III. 3/1905.; Épitkezéseink. = VL, 1873. máj. 4. 1. p.; Uj utcanyitás. = Vvm., 1908. júl. 3. 2. p.; Megbukott a Mikos-átjáró. — Vvm., 1909. aug. 1. 10. p.; Feiszt, 1995. 42. p. 355 VaML Szvk. Kjkv. 140/1904., 110/1913.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 3/1905. 134
