Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
- a vasúti sínek alatt átvezetett aluljárón át - érkező út szélességét a nagy forgalomra való tekintettel 24 m-ben határozták meg. A Szövőgyár utcától keletre, azzal párhuzamosan két újabb utca megnyitását vették tervbe, s a Zanat felé vezető országút északi oldalán elterülő városi tulajdonú egykori legelő területét építési telkekké parcellázták fel. A Szövőgyár utcától keletre elterülő térség pontos felmérését 1906-ban végezte el a mérnöki hivatal, majd annak érdekében, hogy a területen létesíteni szándékolt munkástelep számára építési telkeket lehessen kijelölni, 1907-re elkészült az utcahálózat és a házhelyekre felosztás részletes terve is.347 A tervezet négy, nagyjából É-D irányú, és négy, ezekre merőleges keresztutca megnyitását irányozta elő. A városfejlesztésre kijelölt térség déli része a „Selyemréti-dűlő”, míg a második keresztutcától (1952-től Alkotás utca) északra eső rész a „Fakereszti-dú'lő” területén helyezkedett el. Az új negyed gerincét egy 20 m széles, délről észak felé futó, több mint 700 m hosszan elnyúló „B” jelű utca (1928-tól Nyitra utca) alkotta. Ennek kétharmadánál - a második keresztutca becsatlakozásánál - a Széli Kálmán sugárúthoz hasonló megoldásként egy oktogont szándékoztak kialakítani. A főutcától nyugatra megnyitandó szintén 20 m széles „A” utca (1938-tól Selmec utca) 500 m-es hosszúsággal a második keresztutcánál elvégződött. Az ennek közvetlen közelében húzódó, mindössze 5 m széles, szabálytalan futású régi dűlőutat meg kívánták szüntetni. Később azonban ez a lépés elmaradt, és a dűlőút kiszélesítésével - annak eredeti ívelt nyomvonalát nagyjából megtartva - új utcát hoztak létre (1928-tól Pozsony utca). Az utcanyitásra kijelölt területet keletről határoló harmadik E-D irányú, „C” jelű utca (1928-tól Lőcse utca) 16 m-es szélességben, több mint 1 km hosszúságban lett kijelölve. Az előbbiekkel párhuzamos negyedik, „H” jelű utcát a terület északi részén, a Fakereszti-dűlőben szándékoztak létrehozni, 16 m-es szélességgel és 120 m-es hosszúságban. A K-Ny irányban elnyúló keresztutcák közül az első, „D” jelűt (1925-től Kötő utca) 13 m-es, a Selyemréti- és Fakereszti -dűlő határvonalán elvonuló földút nyomvonalát követő „E” jelűt, a későbbi Alkotás utcát 20 m-es szélességben tervezték megnyitni. Az ezután következő „F”, majd ez ettől északra kijelölt „G” utcák egyaránt 16 m-esre méretezték.348 Az utcanyitási tervezet kidolgozásához vezető munkástelep-létesítési terv eszméje eredetileg még 1896-ban vetődött fel, de a megvalósulás felé vezető első konkrét lépések csak 1907-ben történtek. Ekkor kezdeményezte Éhen Gyula egykori polgármester érdektársaival együtt a Grünwald és Kaffehr-féle telken, az „E” jelű utca északi és déli oldalán egy munkások számára épülő családi házas lakótelep kijelölését. A város örömmel fogadta a vasúton túli terület fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű kezdeményezést, és a mérnöki hivatal által elkészített, a fentiekben már ismertetett utcanyitási és házhelykiosztási terv alapján megadta az engedélyt a telep felépítésére. Az utcanyitás feltételeit az 1900-as évekre kialakult gyakorlatnak megfelelően a szokott szigorúsággal szabták meg. Az utcatérbe eső területek kártérítési igény nélküli átengedésén túl az érintett telektulajdonosoknak viselniük kellett az új utcák kialakításának, karbantartásának és közvilágításának költségeit is. 1909- ben az eredeti elképzelések annyiban módosultak, hogy a szervezők az építkezés helyszínéül 347 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 834/1912.; VaML Szv. MH lg. ír. 221/1904., 442/1910. 348 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 834/1912.; VaML Szv. MH lg. ir. 221/1904-, 442/1910.; Feiszt, 1995. 10., 42., 45., 51., 56., 60. p. 132
