Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
létesítésének és az utcarendezésnek a költségeit. Az ügy néhány évnyi szünet után 1912- ben került újra terítékre. Az érdekeltek ezúttal már vállalták, hogy gondoskodnak a közvilágításáról, az úttest karbantartásáról, valamint a vízvezeték és csatornahálózat kiépítésére fordítandó kölcsön törlesztéséről, addig, amíg az utca 2/3 részben ki nem épül és városi kezelésbe nem kerül. A közgyűlés hozzájárult a Paragvári és Szabó Miklós utcák közé eső elsó' szakasz megnyitásához. A 14 m széles utca nyomvonalát 1912 szeptemberében tűzték ki. A közgyűlés a városi fó'mérnök javaslatára 50%-ban maximálta a telkek beépíthetősé- gét, hogy a zsúfolt belvárossal ellentétben elegendő' tere és levegője legyen a lakosságnak. Az 1913-ban Nefelejcs névre keresztelt utca ma Engels nevét viseli.291 1916-ban az érdekelt földtulajdonosok az északi városrész nagyarányú bővítésének tervével álltak elő. Kezdeményezésükre a közgyűlés napirendre tűzte az utcafejlesztés ügyét. A képviselők a beterjesztett programot Szombathely fejlődése szempontjából előnyösnek ítélték, és megadták hozzájárulásukat. A tervek alapján a Szabó Miklós utcát a Nefelejcs utcától északra szándékoztak meghosszabbítani, majd erre merőlegesen két keresztutca kialakítását irányozták elő. A Szabó Miklós utca északi részét 16 m szélesre tervezték, és e szakasz közepére egy 40x50 m-es, bensőséges hangulatú kis teret álmodtak meg, amelyből keleti irányba indult volna egy szintén lóm széles keresztutca (1928- tól Szegedy Györgyné utca). Az ettől északra futó másik keresztutca (1946-től Bartók Béla körút) szélességét 20 m-ben határozták meg. Az utcák megnyitásához szükséges mintegy 1000 öl2-es terület megszerzésére a város vállalkozott, de a vételárat, illetve a kisajátítási költségeket az érdekeltek állták, telkeik arányában. A kérvényezőket kötelezték, hogy saját költségükön töltsék fel és tartsák karban az utcákat, továbbá gondoskodjanak a közvilágításról, míg az utca két oldali hosszát véve }A részben be nem épül. A csatornázás és vízvezeték a mérnöki hivatal felügyelete alatt létesült, az e célra felvett kölcsön törlesztőrészleteit az ingatlantulajdonosoknak kellett állniuk. A 12 m széles, 40-50 m mély telkek beépíthetőségét 50%-ban maximálták. Az utcák kitűzését a mérnöki hivatal 1917 őszén végezte el, az építkezések 1918-tól indultak meg. A városrész dualizmus kori fejlődési szakasza ezzel az epizóddal véget ért.292 A KELETI VÁROSRÉSZ A keleti városrész első utcanyitási tervei (1865-1874) Szombathely határában 1865-ben jelent meg a vasút. Az állomás a településtől keletre, a város akkori beépített területétől közel 1 km-es távolságban, egy mezőgazdasági művelés alatt álló részen épült fel. A városvezetés még ebben az évben megbízta a Szépítő Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatot a történelmi városmagtól a dűlőutakkal és árkokkal tagolt „Berekaljai-dűlő”-n és „Füves úton belüli dűlő”-n keresztül a vasút irányába nyitandó új utcákra vonatkozóan. A terveket Dobrovics Ferenc mérnök még 1865-ben elkészítette. A tervezet megalkotásakor - a minél egyszerűbb és olcsóbb kivitelezhetőség érdekében - igyekezett a meglevő adottságokból kiindulni. Koncepcióját a már létező útszakaszok felhasználásával, a hagyományos útirányok tiszteletben tartásával, a lehető legkisebb átrendezés 291 VaML Szvk. Kjkv. 67/1908., 167/1912., 128/1913.; VaML Szv. pg. Közig. ír. III. 73/1913.; A Rózsa-utcza meghosszabbítása. = Vvm., 1908. jún. 3. 3. p.; Befagyott az utcanyitás. = Vvm., 1908. jún. 18. 5. p. 292 VaML Szvk. Kjkv. 61/1916.; VaML Szv. MH lg. ir. 161/1920.; Feiszt, 1995. 14-, 63. p. 113
